Donald Trump a napokban harmadik nemzetbiztonsági tanácsadóját is menesztette pozíciójából. John Bolton, elődjéhez, Herbert McMasterhez hasonlóan nem tudta hatékonyan segíteni az elnököt „America First” nevű programjának véghezvitelében. A Cato Institute cikke azt boncolgatja, hogy mi vezetett Trump ezen döntéséhez és milyen feladatok várnak a következő tanácsadóra.
Trump már legelső politikai beszédeiben ígéretet tett arra, hogy szembeszáll az uralkodó társadalmi elittel és megreformálja a külpolitikát. Ahogy a cikk is megjegyzi, riválisainak többségével ellentétben Trump jól érzékelte, hogy az amerikaiak nem hajlandóak hatalmas összegeket kiadni és amerikai csapatok életét kockára tenni csak azért, hogy abból rezsimváltó háborúkat vagy külföldi nemzetépítő projekteket finanszírozzanak.
Ígéreteivel ellentétben azonban adminisztrációját olyan emberekkel töltötte fel, akik a meglévő állapotok fenntartására kötelezték el magukat. Ilyen volt a már említett McMaster vagy az a John Kelly, aki később a Fehér Ház kabinetfőnöke is lett.
Bár emberei katasztrofális következményű döntésektől is megmentették Trumpot, Bolton és Mike Pompeo, az ország külügyminisztere komoly szerepet játszott abban, hogy az USA egyre közelebb kerüljön egy esetleges Iránnal szembeni háborúhoz.
Trumpot egyéb külpolitikai kérdésekben is erősen befolyásolták vezetői tisztviselői. Kezdetektől az Afganisztánból való teljes kivonulást szorgalmazta, - az ott, és Irakban korábban harcoló veteránok nagy többségéhez hasonlóan- de szembesülnie kellett azzal, hogy szakértői közel egyhangúlag ellenzik ezt, mondván: „ha nem mi megyünk oda, ők jönnek ide”.
A cikk szerzője – az előző tanácsadók hibáiból kiindulva – javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy milyen ember lenne alkalmas a tisztség betöltésére, valamint arra, hogy milyen feladatokat kellene szem előtt tartania. Egyrészt kulcsszerepe kell, hogy legyen a lojalitásnak. Ezen felül figyelembe kell vennie az amerikai polgárok akaratát, illetve az USA külpolitikáját a modern valósághoz kell hogy igazítsa.
Feladatként meghatározza az Egyesült Államok állandó tengerentúli katonai jelenlétének csökkentését, a szuverén államok nemzeti ügyeinek tiszteletben tartását, és abszolút szuperhatalmi pozíciójának feladását, hogy a hazai, sürgetőbb problémákra tudjon koncentrálni, így téve Amerikát valóban ismét naggyá.
Szemlézte: Benkő Lilla
