Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének körülményei egyre bizonytalanabbá kezdenek válni, többek között a brit parlamenti szuverenitást érintő viták és döntések miatt. Az Egyesült Királyság USA-val való kapcsolatainak (át)alakulására hatással lehet a múlt héten az amerikai elnökválasztásokon győztes Donald Trump. Hírszemlénk Nagy-Britanniából.
Barroso: Együtt kell tudni működni
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint az európai integráció tagállamai többet is tehettek volna annak érdekében, hogy Nagy-Britannia ne lépjen ki az EU-ból. Barroso értékelése szerint () „Brüsszel nem adott mindig pozitív jelzéseket”, azonban a Brexitért a felelősség nem a Közösséget, hanem Londont terheli. A politikus hozzátette, nem látja valószínűnek,, hogy az Unió vezetői a kilépésről szóló tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjukat a jövő évi francia és német választások előtt kifejtenék.
„[A tárgyalás] nagyon összetett lesz. Remélem, hogy a végén sikerül kompromisszumra jutni. A kérdés az, milyen szinten fog megvalósulni az egyezség.” Barroso, aki egyébként portugál miniszterelnök is volt, értékelésében a konstruktivitás, a sikeres együttműködés szükségességét hangsúlyozta, kiemelve, hogy az embereknek el kell fogadniuk a Brexit-népszavazás eredményét, s ennek mentén kell haladni a lehető legjobb megegyezés felé.
Törésvonalak a kabinetben
A The Times folyóirat birtokába jutott információk szerint a May-kormány több mint 500, a Brexit megvalósításával kapcsolatos terven dolgozik, valamint 30 ezer új munkatársra volna szüksége a kormányzatnak, állítja a Kabineti Iroda számára összeállított, kiszivárogtatott dokumentum. A Theresa May kormányán belüli ellentétek okozta feszültségek miatt Londonnak további hat hónapra lehet szüksége a prioritások eldöntésére.
Chris Grayling közlekedési miniszter úgy nyilatkozott, fogalma sincs arról, honnan származhat a jelentés. A BBC-nek nyilatkozva hozzátette, az ő tapasztalatai nagyon különböznek a dokumentumban foglaltaktól, továbbá a Brexit-projektet „csapatmunkának” nevezte. A miniszter szerint a tárgyalások összetettek és bonyolultak lesznek, azonban vélekedése szerint nincsen semmilyen, az újságokban közzétett kabineten belüli nézeteltérés az egyes kormánytagok között.
Ugyanakkor a jelentés a kabineten belüli ellentéteket nevez meg, az egyik oldalon többek között Boris Johnson (külügyminiszter), David Davis (Brexitért felelős miniszter) és Liam Fox (külkereskedelmi miniszter) állnak, velük szemben pedig Philip Hammond (pénzügyminiszter) és Greg Clark állnak. A kiszivárgott dokumentum szerint a londoni kabinetnek nincsen terve az Unióból való kilépés levezényléséhez az elsődleges szempontok és az átfogó tárgyalási stratégia hiánya miatt.
A miniszterelnök szóvivője tagadta a dokumentumban foglaltakat, és vitatta, hogy a kabinetnek ne lenne terve az Egyesült Királyság Unióból való kivezetésére.
Új globális szerep
Hétfőn Londonban tartotta első, külpolitikával foglalkozó beszédét Theresa May. A Politico Europe összegzésében azt írja, a brit kormányfő szerint az Európai Unióból való távozás nem jelenti a szigetország világporondról való visszalépését, hanem példa lehet arra, hogyan tud egy „szabad, rugalmas, ambiciózus ország új globális szerepre szert tenni”. Szakértők szerint az amerikai elnöknek megválasztott Donald Trump jelenthet akadályt a miniszterelnök elképzeléseinek véghezvitelében. A szabadkereskedelem terén elérni kívánt célok megvalósításakor ütközhet bele a londoni kabinet Trump protekcionizmusába – azonban elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy May befolyásolni tudja Trumpot.
Beszédében a brit miniszterelnök a globalizáció és y gazdasági liberalizmus hatásairól úgy vélekedett, ezek a folyamatok korábban nem látott gazdagságot és életszínvonal-emelkedést eredményeztek. Szakértők szerint Trump korábbi nyilatkozatai, melyek szerint Nagy-Britanniával alakíthatja ki legjobb kapcsolatait az Egyesült Államok (részben a Brexit miatt), okot adhatnak a londoni kabinet bizakodására a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére.
Habár Donald Trump kampányában kifejtett elképzeléseiről számos eltérő vélemény született a választások óta, kétségtelen, hogy a brit kormányfő külpolitikai paradigmaváltása jó alapot teremthet a Washington és London közötti kapcsolatok elmélyülésére. Azonban a Brexitről, így az Unióból való kilépést szabályozó 50. cikkely „éles helyzetben” történő alkalmazásáról és az ennek nyomán meginduló tárgyalások időpontjáról és folyamatáról még nem lehet egységes álláspontot kialakítani a számos bizonytalansági tényező miatt.
Szemlézte: Árpási Botond
