Blog

Új kihívások, modern választok – félidős választások az USA-ban

November 3-án, a Danube Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet közös szervezésében ismételten panelbeszélgetésre került sor, melynek fő témája a közelgő amerikai félidős választások, azok lehetséges eredménye és hatása lokális és globális színtéren egyaránt.

November 3-án, a Danube Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet közös szervezésében ismételten panelbeszélgetésre került sor, melynek fő témája a közelgő amerikai félidős választások, azok lehetséges eredménye és hatása lokális és globális színtéren egyaránt.

November 8-án félidős választásokat tartanak Amerikában, eredménye pedig nemcsak az ország helyzetét, hanem a globális politikai viszonyokat is nagymértékben meghatározza. A közvéleménykutatások eddig republikánus győzelmet jósoltak, ami egyúttal a Képviselőház és talán a Szenátus visszahódítását is jelentené. Azonban, okkal merül fel a kérdés: vajon mennyire reprezentatívak a felmérések? Mindezeken felül milyen tényezők fogják befolyásolni a választások kimenetelét? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ panelbeszélgetésünkön.

A beszélgetést Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője moderálta. Felszólalt Rod Dreher, a The American Conservative főszerkesztője, intézetünk vendégkutatója, a Network Project vezetője, számos bestseller szerzője, Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója és a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese, valamint Stumpf István, volt alkotmánybíró, az NKE Amerika Kutatóintézetének kutatóprofesszora és a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.

A panelbeszélgetés elején mindhárom felszólaló egyöntetűen hangsúlyozta a közelgő félidős választások fontosságát. A november 4-i felmérések, illetve az azt megelőző kutatások is republikánus győzelmet jósoltak. Kiss azonban kiemelte, hogy a számok nem mindig álltak a republikánusok mellett, hiszen a kora nyári időszakban – a többi között az abortusztörvény módosítása következtében - éppen a demokratáknak kedveztek a felmérések.

Rod Dreher véleménye szerint a választások azért bírnak döntő jelentőséggel, mert

republikánus győzelem esetén tény, hogy Joe Biden marad az ország élén, azonban a másik oldal hangja is felerősödik, így az amerikai elnök nehezebben tudja az akaratát érvényesíteni.

Stumpf István ehhez azt tette hozzá, hogy a mostani választások nagymértékben meghatározzák a 2024-es elnökválasztás eredményét is.

A szakértők vendégek kiemelték: az amerikai választópolgároknak elsősorban az ország gazdasági helyzete, az infláció megfékezése, az illegális bevándorlás, a bűnözés visszaszorítása a legfontosabb, míg az abortusz csak mindezek után következik a sorban. A demokraták a választást nem magára BIden személyére, hanem a demokrácia kérdéskörére építették, a republikánusok viszont a gazdasági helyzetet helyezték előtérbe – hangsúlyt fektetve azokra a dolgokra, amiket a bideni kormány rosszul végzett.

Még a bizonytalan szavazók is előrébb helyezik az ország gazdaságát, éppen ezért – Kiss István szerint – ők is valószínűleg a republikánusokra voksolnak.

Ami az elmúlt két év bideni eredményeit illeti, az elnök ciklusa nehezen indult, illetve a „green dealen” kívül nem sok sikeres akciót tudhat maga mögött, ami Kiss István szerint szintén a republikánusoknak kedvez. Dreher e kérdéskörnél a COVID19 pandémiát hozta fel, illetve azt, ahogyan a helyzetet a kormány és az amerikai média kezelte. A negatívumokkal szemben Stumpf István a relatíve alacsony munkanélküliségi rátát és az infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeket emelte ki, amelyek viszont pozitív kicsengéssel bírtak a demokraták számára.

Terítékre került még a kudarcos afganisztáni kivonulás, az amerikai-kínai viszony megromlása, a magas infláció, illetve a hispán szavazók magatartása is, ami mind befolyásolhatja a választásokat és a republikánusokat segítheti győzelemre.

Külpolitikai szempontból, illetve a jelenlegi orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Dreher megjegyezte, hogy Biden rossz politikát folytatott. Az elnököt ugyan nem lehet okolni a történtek miatt, azonban a nyugat közrejátszott az események alakulásában – ideértve különösen a NATO-val kapcsolatos incidenseket, és az amerikai-ukrán stratégiai partnerkapcsolatot - tette hozzá Stumpf István. Kiss István pedig azt emelte ki, hogy

az oroszok már nem egy erős Amerikát láttak, hanem azt, amelyik Afganisztánból kivonult, veszített erejéből, ezáltal pedig nem tudott volna opponálni. Egyetértett azokkal a véleményekkel is, amelyek szerint Trump elnöksége alatt a háború nem történt volna meg.

A jelen lévő szakértők kiemelték: a republikánus győzelem teret adhat a tárgyalásoknak, illetve az Ukrajnába irányuló segítség csökkenését is eredményezheti.

Magyarország, illetve a közép-európai régió helyzetével kapcsolatosan mindhárman azon a véleményen voltak, hogy úgy a Biden-, mint az Obama-adminisztráció főleg a csendes-óceáni térségre összpontosított, a háború kitörése óta pedig Ukrajna áll a középpontban. Dreher ezzel kapcsolatban kiemelte, okos döntés volt az Orbán-Trump viszony kialakítása és szorosabbra fűzése, ezáltal pedig

Magyarországra több figyelem fordul a republikánusok részéről sőt, felnéznek az országra.

Arra a kérdésre, hogy ki lesz az USA következő elnöke, több potenciális jelölt, köztük Trump és DeSantis neve is elhangzott. Ami pedig a hamarosan megtartandó választásokat illeti, Kiss István véleménye szerint a republikánusok mindkét házat visszafoglalhatják – akár 15-20 fős fölénnyel a Képviselőházban, és enyhe többséggel a Szenátusban.

Írta: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon