Blog

Új szelek fújnak a transzatlanti kapcsolatokban

Mint azt már korábban szemléztük, ez év januárban látszott is a változás szele a transzatlanti kapcsolatokban, az 1949. április 4-én megkötetett Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyökeres átalakulás előtt áll.

Mint azt már korábban szemléztük, ez év januárban látszott is a változás szele a transzatlanti kapcsolatokban, az 1949. április 4-én megkötetett Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyökeres átalakulás előtt áll.

A transzatlanti kapcsolatok mindig is szerteágazóak voltak (gazdasági, energetikai, biztonságpolitikai), de az orosz-ukrán háborúval egyértelművé vált, hogy a NATO politikai befolyása – az Európai Unió mellett - egyre nagyobb.

Viszont egy nagy dilemmával néz szembe az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a bővítés miatt, hiszen az amerikai befolyás ide is elér. Amerika soha nem tudta kellően megérteni az európai nemzeti szuverenitást, és ezzel a NATO „csak” a tevékenységi körei köré alkothatott úgynevezett homogén szervezeti rendszert, vagyis diviziókat. Erről is beszélt Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter a Magyar Atlanti Tanács közgyűlésén.

Bár a biztonságpolitika terén sikerült a nemzeti együttműködéseket erősíteni, a diplomáciai mozgósítás terén még van mit tenni. A NATO bővítésével is ez „probléma”.

Azzal, hogy új szuverén államok csatlakoznak, a NATO új dilemmákkal kell, hogy szembenézzen. Ez vonatkozik az Európai Unióval és más nemzetközi szervezettel való együttműködésére is.

Nemrég felröppent a hír a NATO bővítésének következő lehetséges csatlakozójáról, vagyis Ukrajnáról, ezt maga Jens Stoltenberg jelentette be a ramsteini katonai találkozón. A NATO főtitkár hozzátette, hogy a hangsúly leginkább azon van, hogy a NATO minden támogatást megadjon Ukrajnának, hogy győzelmet arasson Oroszország felett, arra utalva ezzel, hogy továbbra sem veszik fel az országot a szervezetbe, amíg a háború zajlik.

Dicséretes, hogy a NATO az alapszabályban lefektetett elveket nem felejti el, hiszen háborúban álló országot nem vehetnek fel az Észak-atlanti szövetség tagjai közé. Ez nem csak hogy alapszabályba ütközik, de megakadályozza egyben azt is, hogy a NATO közvetlen háborúba kerüljön Oroszországgal. Viszont

a NATO kiállása Ukrajna mellett egyértelmű minden kommunikációs csatornán, továbbá Volodimir Zelenszkij meghívást kapott a jövő hónapban megrendezésre kerülő NATO csúcsra is.

 

Lassan láthatjuk, hogy a NATO átalakul transzatlanti szervezetből globális partnerségi együttműködéssé. Így a NATO szakértők új kérdésekkel szembesülnek. A meglévő konfliktusok és problémák, mint például Tajvan, vagy az afrikai migráció is közvetlen közelbe kerülnek a szervezethez, és pénzügyi újragondolást is igényel a NATO részéről.

natografikon_jo.jpg
2014 és 2022 között a NATO-tagok védelmi kiadásai 140 milliárd dollárral (15%-kal) emelkedtek. Bár a 2%-os célt teljesítő országok száma nőtt ebben az időszakban, a legtöbb ország még mindig elmarad ettől.

A 2022-es NATO-csúcson már meghívottként vett részt Ausztrália, Grúzia, Írország, Japán, Új-Zéland, és Dél-Korea képviselője is, akkor Ukrajna a XXI. század vívmányainak köszönhetően távolról, vagyis online követte az eseményeket. Ez is előremutató a NATO bővítéspolitikájával kapcsolatban. A 2022-es madridi NATO csúcson egyértelműen hangsúlyozták, hogy Oroszországot tekintik a biztonság „legjelentősebb és legközvetlenebb” veszélyforrásának.

Bár a szövetség nem törekszik direkt konfrontációra az említett országgal, ennek ellenére egy erőteljes haderőfejlesztésbe kezdett, amelynek célja a saját önvédelem.

Érdekességként elsőként Kína is bekerült új stratégiai ellenfélként Oroszország mellé, amelyre rendszerszintű kihívásként hivatkozik.

A napokban International Republican Institute’s, International Center for Development and Democratic Transition és Heritage Foundation partnerségében megrendezett Casper - Transatlantinc Relations 2.0 konferencia után még biztosabb lettem abban, hogy a NATO eddigi működése változni fog, nem csak a bővítés miatt. Az Észak-atlanti szerződés a bővítés miatt új jelentést fog kapni, így az eddigi eszmeiséget lassan, de biztosan újra kell gondolni.

A következő NATO csúcs időpontja és helyszíne 2023. július 11. és 12., Vilnius, Litvánia. Ez a csúcstalálkozó érdekes fejleményeket hozhat, amelyet izgatottan várnak a NATO szakértői is.

Szemlézte: Lázár Leila

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon