Negyven év után darabjaira eshet szét a világ legnagyobb és legidősebb jéghegye, az A23a. Az Antarktisz partjainál olvadó hatalmas jégtömb nem csupán a tengeri ökoszisztémákat és óceáni áramlatokat érinti, hanem arra is emlékeztet, hogy a klímaváltozás hatásai a társadalomra és a gazdaságra is kihathatnak.
Az A23a jelenleg 1700 négyzetkilométer nagyságú – nagyjából Nagy-London területével vetekszik – és közel egybillió tonnát nyom. 1986-ban szakadt le az Antarktisz Filchner-jégsapkája alól, majd több mint három évtizedig mozdulatlanul a Weddell-tenger fenekén ragadt, mielőtt 2020-ban lassan észak felé indult volna. . Ez a jelenség önmagában is ritka, hiszen a legtöbb jéghegy gyorsan sodródásnak indul.
BREAKING | After 40 years, the world’s largest iceberg A23a is finally breaking apart.
— Ground Check (@groundcheck360) September 6, 2025
— Once bigger than Los Angeles (1,500 sq miles, over 1 trillion tons of ice), it drifted from Antarctica in 1986 and is now melting rapidly in the South Atlantic. pic.twitter.com/Q8MutAUQjX
A jéghegy pályáját ráadásul egyedülálló tudományos jelenség is kísérte. Rövid időre ugyanis egy úgynevezett „Taylor-oszlopban” rekedt, mely akkor alakul ki, amikor a tengeralatti hegyek fölött örvénylő víz stabilan egy helyben tartja a környezetébe kerülő tárgyakat. Ennek következtében az A23a hónapokon át csak forgott a saját tengelye körül, mintha egy láthatatlan kéz tartotta volna vissza az óceán áramlataitól. Ez nemcsak látványos példája az óceán dinamikájának, hanem arra is rávilágít, mennyire összetett erők alakítják a Föld éghajlati rendszerét. A Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) szakértői szerint
a felmelegedő víztömegek és a tavasz közeledte gyorsítják az olvadást, így az A23a sorsa már a következő hetekben eldőlhet.
A jéghegy széthullása pedig nem csupán a tengeri ökoszisztéma egyensúlyát bolygatja meg, hanem hosszabb távon a globális tengerszint-emelkedéshez is hozzájárul.
Forrás: Nasa
A globális tengerszint folyamatosan emelkedik, amint a fenti ábrán is kivehető, veszélyeztetve a part menti városokat, az infrastruktúrát és a mezőgazdasági területeket. Ez gazdasági kihívást jelent a part menti közösségek számára, ahol több mint 600 millió ember él alacsonyan fekvő területeken.
A jégolvadás és az óceánok hőtágulása miatt a század végére a tengerszint akár 1–2 méterrel is emelkedhet, ami gyakori áradásokat, infrastrukturális károkat és ingatlanérték-csökkenést vonhat maga után.
Különösen a fejlődő országok és a kis szigetek lesznek kiszolgáltatottak, miközben a védelmi intézkedések – például gátak építése – évente több tízmilliárd dolláros költséget jelenthetnek.
Az A23a széthullása világosan mutatja, hogy a klímaváltozás már nem csupán elméleti kihívás: a jégtömegek olvadása és a tengerszint emelkedése közvetlenül befolyásolja a társadalmi és gazdasági stabilitást, ezért a jövőt formáló döntések során tudatosan kell számolnunk ezekkel a folyamatokkal.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
