2025 augusztus végén több mint 680 könyvet távolított el a tálib vezetés az afgán felsőoktatásból, amely listán 140, nők által írt mű is szerepel. Az intézkedés egy nagyobb szigorítás része, amelynek keretében az emberi jogok és a szexuális zaklatás témáinak oktatását is betiltották.
Megszüntettek még 18 tantárgyat is, az intézkedés szükségességét pedig a Saría törvényekkel való „összeférhetetlenséggel” indokolták. Több tárgy is a tiltólistára került, amelyek a nők társadalmi szerepét boncolgatták, például a „Gender and Development”, a „Women’s Sociology” vagy „A nők szerepe a kommunikációban”.
Ez a lépés nem előzmény nélküli: ezt a megszorítást több kegyetlen szabály is megelőzte a 2021-es hatalomátvétel óta. A kormány már a kezdetektől fogva igyekszik korlátozni az országban élő 50 millió női lakos jogait.
Az oktatásügyi minisztérium például már az első hónapban bezáratta a leányiskolákat, végül megtiltotta a lányok oktatását 6. osztály felett. Ezt a korlátozást kiterjesztették a felsőoktatásra is, így ma az afgán nők legfeljebb csak otthon, titokban tudnak tanulni, jelentős kockázatot vállalva.
For over 1000 days, millions of Afghan women have been banned from schools and universities. Last week, the Taliban even cut the internet to stop girls from learning online for a better future. Yet the UN, ICC, and world remain silent. Listen to this innocent Afghan girl’s plea. pic.twitter.com/JS6vrb2oPv
— Jahanzeb Wesa (@JahanzebWesa) September 21, 2025
A hölgyek öltözködése is komolyan korlátozva van, hasonlóan az 1996 és 2001 közötti rendszerhez a teljes testet eltakaró burka viselését vezették be, amelyből csak a szem látszódhat ki. Ha valaki megszegi az öltözködési iránymutatásokat, például „rosszul viseli” a burkát, akkor az erkölcsi rendőrség erőszakos fellépésére is számíthat.
A nőket a munkaerőpiacon sem kímélték, ahonnan szintén fokozatosan szorították ki őket. 2021 szeptemberében először azt tiltották meg, hogy az ENSZ-nek vagy NGO-knak dolgozzanak. Majd fokozatos elbocsátásokra számíthattak más szektorokban is, amely alól egyedül az ápolók és bábák jelentenek némi kivételt, bár ők is rendszeresen áldozatai például munkahelyi zaklatásnak.
Így ma az országban a női lakosság csupán 5 százaléka foglalkoztatott, ami vészesen elmarad a globális átlagtól.
Adatok forrása: Világbank
További tiltásként a nők nem beszélhetnek, énekelhetnek vagy olvashatnak nyilvánosan, hiszen ez egyfajta „kísértés” a férfiak számára a tálib Saría értelmezés szerint. Valamint nem nézhetnek olyan férfiakra, akikkel nem állnak rokonságban vagy nem a férjük. 2022 novembere óta nem látogathatják a nyilvános parkokat sem.
A nemzetközi szervezetek is folyamatosan aggodalommal figyelik az ország helyzetét. Az ENSZ márciusi jelentése is igyekszik egy körképet adni a jelenlegi helyzetről és ezeket a korlátozásokat összesíti.
Afganisztán a Women, Peace, and Security Index 2023/24-es kiadásában az utolsó helyen végzett, a 177 vizsgált államból. Ez a felmérés minden évben összegzi a nők helyzetét a világ országaiban és rangsorolja őket, különböző kritériumok, például egészségügyi ellátáshoz vagy munkához való hozzáférés alapján.
Így ma, Afganisztánban a népesség fele ki van zárva az oktatásból, a munkaerőpiacról és a közéletből, a teljes elhallgattatás mellett.
Ennek, a súlyos társadalmi és morális következmények mellett, beláthatatlan gazdasági eredményei is lesznek, az ország jövőjét tekintve. A legutóbbi felmérések szerint Afganisztán már így is a világ egyik legszegényebb állama, amely a Worldometer adatai alapján az 1 főre jutó GDP tekintetében a 172., a 181 vizsgált országból.
Az amerikaiak kivonulásával már 4 éve, hogy az ott élő nők teljesen magukra vannak hagyva, csupán a nemzetközi szervezetek és a sajtó képes valamilyen módon a köztudatban tartani őket.
Az ország pedig intő példája annak, hogyan lehet az alapvető emberi jogaitól is megfosztani a nőket az iszlám vallás sajátos, kifordított értelmezésével. Valamint annak is, hogy milyen kritikus gazdasági helyzetet idézhet elő, ha egy társadalom szisztematikusan nyomja el és fosztja meg jogaitól női lakosságát.
Szemlézte: Kovács Emese
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
