Július 26-án, pénteken Gulyás Gergely a kormányinfón a Lukoil-kérdés kapcsán elmondta, hogy szerinte Ukrajna a szállítások blokkolásával azt a két országot zsarolja, melyek a béke és a tűzszünet pártján állnak. Erre reagálva, az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna részéről erről szó sincs.
Ahogy arról egy korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk, Ukrajna megtiltotta a Lukoil orosz energiaipari vállalatnak, hogy az Ukrajnán áthaladó Barátság II. kőolajvezetéken keresztül folytasson szállításokat Közép-Európa irányába. Ennek elsődleges kárvallottjai, Magyarország és Szlovákia, több ízben kifejezték rosszallásukat a döntés kapcsán az elmúlt héten.
Július 22-én, hétfőn, a két ország közösen nyújtott be panaszt az Európai Bizottság részére, melyben kritizálják az ukrán döntést és az energiaellátási problémák lehetőségére hívják fel a Bizottság figyelmét az ukrán opció nyomán. A Bizottság szóvivője, Olof Gill egy csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „Az Európai Bizottság most olyan megoldást keres, amely minden félnek megfelelő”.
Az utóbbi pár napban egymást követték az EU-ban az egyedülállóan kemény, Ukrajnával szembeni politikusi nyilatkozatok mind szlovák, mind pedig magyar oldalról.
Döntéshozók több ízben helyeztek kilátásba egy szlovák és magyar villamosenergia-export felfüggesztését jelentő „válaszcsapást”, amennyiben nem oldódik meg az országok energiaellátása körül kialakult probléma.
Van szerencsére jó hír is: Bulgária felajánlotta segítségét a kialakult helyzet orvoslásában.
???????????????? FM Szijjártó: Ukraine has banned the Russian oil company Lukoil from transporting oil through its territory to Hungary and Slovakia. "This is clearly an unacceptable move by Ukraine," FM Szijjártó stated.
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) July 25, 2024
???????????????????? The Bulgarian Energy Minister offered his help in the… pic.twitter.com/sWMIrdR664
Az ukrán tisztviselő Reutersnek adott interjújában amellett, hogy tagadta, hogy zsarolásról lenne szó elmondta azt is, hogy
Magyarország és Szlovákia szerinte nem igazán a békéért és az igazságért állnak ki, hanem kizárólag az Oroszországnak teendő engedményekért szállnak síkra.
Rosszallóan hozzátette azt is, hogy ezek az országok szembe mennek az EU-s irányvonallal, valamint arra buzdította őket, hogy késztessék az orosz vezetést arra, hogy ne támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát.
Mindeközben a Lukoil sem volt rest: tankerhajókra töltötték a felszabadult kapacitás egy részét. Ez a megoldás némileg drágább ugyan, de a vállalat biztosan meg fogja találni a számításait más piacokon is.
Az ukrán döntés tehát továbbra is elsősorban Kijev leendő szövetségeseit (az ukrán elképzelés szerint legalábbis) sújtja.
A szankciók eredményeinek máskor is láthattuk már hatását. A világ másik végén vannak, akik igencsak jól járnak az EU orosz energiahordozókhoz fűződő viszonyától. Ilyen például India, ahol a háború kitörése óta sokszorosára nőtt az orosz kőolaj aránya az importban, ráadásul az Indiában feldolgozott alapanyag egy tetemes része éppen Európába vándorol vissza.
Az Európai Bizottság adatai szerint, a háború kezdete óta nem csak az üzemanyagok, de a teljes uniós import értéke is jócskán megnövekedett India irányából: 2021-2023 között nagyjából 40%-kal.
A kőolaj és kőolajszármazékok kapcsán könnyen kimutatható az összefüggés, hiszen India saját termelésből nem képez exportot, viszont az egyéb áruk tekintetében már nehezebb ennek a kimutatása. Mindazonáltal, naivitás volna kizárni annak a lehetőségét, hogy mint a kőolajjal, úgy más termékekkel is „trükközhetnek”.
A tanulság egyértelmű: a kőolaj mindig utat talál. Ezt a világ összes szankciója sem tudja megváltoztatni. A Nyugat és az ukránok minden ilyen döntése csak az önsorsrontásnak egy újabb mélysége.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
