A minden évben megrendezésre kerülő davosi Nemzetközi Gazdasági Fórum újabb lehetőséget kínált Ukrajna számára, hogy további segítséget kérjen. A találkozó már csak azért is kiemelkedő jelentőségű, hiszen nemcsak a Nyugat képviselteti magát, hanem olyan globálisan meghatározó hatalmak is, mint a Kínai Népköztársaság, India, illetve Brazília. A fórumon Kijevnek így lehetősége volt arra, hogy globálisan „kiterjessze” az Oroszország elleni büntető intézkedéseket. Nyilván ez nem egy egyszerű feladat, hiszen Kijev eddig kevésnek bizonyult a feladathoz, ráadásul sok ország érdekelt az Oroszországgal folytatott kereskedelemben.
A fronton a helyzet változatlan. A sár következtében patthelyzet alakult ki, a zord, fagyos tél pedig tovább bénította az ukrán energiaellátást, illetve logisztikát. Az időjárási tényezők mindig meghatározóak és nehéz ellenük mit tenni. Viszont egy hosszantartó hideg segíthetne járhatóvá tenni a sártengerré vált ukrajnai földeket, ami egy esetleges támadást elősegíthetne. Jelenleg azonban a felek nem képesek átütő offenzívák kivitelezésére. A szélsőséges időjárás mellett más tényezők is elősegítik a patthelyzetet, úgy, mint az „emberi erőforrás” és a megfelelő mennyiségű katonai eszközök hiánya.
Ukrajna számára égető kérdés a további nyugati légelhárító rendszerek megszerzése, mivel csak így tudják biztosítani a hátország megfelelő működését.
Ezért is fontos a további nyugati fegyverszállítmányok hosszútávú biztosítása, hiszen a háború nem állt meg, csak lelassult. Ezzel párhuzamosan pedig úgy tűnik, hogy a felek bespájzolnak a jövőbeli műveletekre.
Az ukrán vezetés több meghatározó találkozón kért további támogatást a háború megnyeréséhez. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO-Ukrajna csúcson, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Nemzetközi Gazdasági fórumon lobbizott. Egyik részről a célok között szerepel az Európai Unió által megnevezett 50 milliárd eurós, illetve egy csaknem 61 milliárd USD amerikai támogatás megszerzése.
A nyugati támogatási projektek ugyanakkor szemmel láthatólag belső politikai vitákba ütköztek. Míg az Egyesült Államokon belüli republikánus-demokrata törésvonalak (bevándorlás) mentén húzódnak a nézeteltérések, addig az Európai Unión belül kirajzolódik egy, a centralizációt és az azzal szembenálló status quo-t hangoztató vélemények közötti különbség.
Zelenszkij a davosi fórumon kifejtette, hogy a háború nemcsak Ukrajnáról, hanem Európa és a Nyugat fundamentális biztonságáról is szól. Ez alapvetően egybecseng az amerikai geopolitikai törekvésekkel. Hiszen egy esetleges agresszor győzelme más, a status quo-val elégedetlen hatalmakat is arra ösztökélhet, hogy fegyverrel, háborúk eszközével törjék meg a világrendet. A Kínai Népköztársaság Tajvan, Irán a Közel-Keleten, míg Észak-Korea a koreai-félsziget egységesítésének ügyében járhatna el katonai eszközökkel.
Az ukrán elnök még a 2022-es év végén rukkolt elő egy béketervezettel, amellyel lezárná az orosz agressziót. Ezt a tervezetet Davoson is előhúzta. Kijev Ukrajna teljes területi integritásának visszaállítását tűzte ki célul. Vagyis az oroszok által annektált négy megye (Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk) mellett a Krím-félsziget visszaszerzése is napirendre került. Habár a korábbi (nyári) támadás nem hozta el a hozzá fűzött reményeket, úgy tűnik a kijevi vezetés kitart az eredeti célok végrehajtása mellett. A területi kérdésen túl Ukrajna az oroszok által elrabolt gyerekek hazaszállítását, és a putyini rendszer bűnöseinek felelősségre vonását is zászlajára tűzte. Zelenszkij ráadásul többször kiemelte a nyugati garancia biztosítását Ukrajna védelme érdekében, hiszen a kijevi vezetés számára természetes a bizalmatlanság az oroszok irányába.
Nyilvánvalóan az orosz vezetés lesöpörte az ukrán tervezetet és helyette egy sajáttal rukkolt elő. Moszkva számára a háború tabu téma, vagyis nem lehet feladni az orosz célokat Ukrajnában. A putyini rendszer nem szenvedhet el akkora arcvesztést, hogy visszavonuljon, hiszen így is elképesztő erőforrásokat használtak el az ukrajnai fronton. Ráadásul az orosz jog szerint a négy korábban említett megye és a Krím nem idegeníthető el az anyaországtól.
Látható, hogy a felek nem nagyon találnak olyan kérdést, amelyben egyet tudnának érteni. Az ukránok oroszokkal szemben táplált bizalmatlansága és Moszkva félelme a nyugati integrációtól megbélyegzi, sőt csírájában fojtja el a béke kezdeményezéseket.
A fórum azért is tűnt Ukrajna számára egy kiváló lehetőségnek további partnerek szerzésére, mert nem csak a nyugati hatalmak jelentek meg. A Kínai Népköztársaság nevében Li Csiang miniszterelnök érkezett a találkozóra. Az ukránok megpróbáltak a kínaiakkal is egy formális megbeszélést lefolytatni, viszont a kínaiak válaszra se méltatták a kérést. Látható, hogy a kínai politika még formálisan sem hajlandó leülni az ukránokkal egy tárgyalóasztalhoz. Az ilyen lépésekből egyértelmű, hogy Peking melyik oldalt választja.
Látszólag nem történt áttörés Ukrajna támogatásának ügyében Davosban, ráadásul a nyugati támogatók is belső falakba ütköztek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne további segítség, hiszen az amerikai fegyvergyártók számára ez egy igencsak komoly lehetőség. Ráadásul sok republikánus tagállam (Texas, Dél-Karolina, Alabama, Arkansas) rendelkezik jelentős hadiipari komplexumokkal. Az ukrajnai megrendelések pedig elősegítik a további munkahelyek teremtését, amelyet a Trump vezette republikánusok is célul tűztek ki. Ráadásul az amerikai pénzügyi erőfeszítések nagy része otthon marad, méghozzá az ipar és a technológia fejlesztésére. Az elfeledett amerikai (szárazföldi) hadiipar most lehetőséget kap az újraindításra, amelyre szüksége is lesz Washingtonnak az elkövetkező évtizedekben.
Szemlézte: Szabó Bence
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon