Annak ellenére, hogy az Európai Tanács döntése december 15-én zöld utat adott az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal való csatlakozási tárgyalások megkezdésének, kétségtelen, hogy a két országnak számos kihívással kell szembenéznie, amíg az Unió tagjává válhatnak. Ilyen például az energiaszektor diverzifikálásának kérdése, hiszen Moldova és Ukrajna – annak ellenére, hogy igyekeznek minden lépést megtenni az orosz energiafüggés csökkentésének érdekében – továbbra is a szovjet típusú energiapiac csapdájának hátrányaival küzdenek. Ukrajna uniós tagság felé vezető útjának energiapiaci kihívásairól Andrian Prokip, a Ukrainian Institute for Future energiaügyi programjának igazgatója írt.
Az Európai Unió gazdasági vívmányai nem merülnek ki a négy szabadság elvének alkalmazásában, hiszen a Közös Piac olyan területeket is szabályoz, mint az energiaügy. Napjainkig az Unió öt csomagot (1998, 2003, 2009, 2019, 2021) fogadott el, amelyek főként a gáz-, valamint a villamosenergia-piacok liberalizálására fókuszáltak, ami együtt járt bizonyos környezetvédelmi irányelvek implementációjával is. Ennek jegyében elengedhetetlen az Unió vívmányainak megőrzése e téren is, így a csatlakozni kívánó országoknak számos energiaügyi reformmal kell számolniuk az integrációs folyamat során.
Ukrajna esetében kiemelendő, hogy az ország a 2014-es forradalom óta nem vásárol közvetlen orosz forrásból földgázt, azt inkább más partnerektől szerzi be. Az elmúlt évtizedben Kijev számos próbát tett az ukrán energiapiac reformjára – amelyet az Európai Bizottság jelentése is elismer – azonban továbbra is fennállnak olyan megoldandó problémák, amelyek lassíthatják az Európai Energiapiachoz való csatlakozást.
A legfontosabb kihívást az ukrán energiapiac belső struktúrája jelenti, hiszen a piaci verseny megvalósulása kifejezetten korlátozott.
Ez abból következik, hogy Ukrajna összes energiacége - ideértve a Naftogazt, az Energoatomot, illetve a Ukrhydroenergot – állami kézben van, ami növeli az energiapiaci intervenció esélyét.
Az állami beavatkozás pedig számos problémát hordoz magában. A Kijev által bevezetett ársapka-modell egyértelműen alátámasztja Ukrajna energiapiacának hiányosságait: mivel az csökkenteni hivatott a piaci kilengések keresleti oldalra gyakorolt hatásait, az állam által felhalmozott adóssághoz is hozzájárult. Jelenleg az ukrán energiapiacon a földgáz esetében öt, míg az elektromos energia szintjén másfél milliárd dollárnyi adósság halmozódott fel, ami a kemény tél és az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások közeledtével jelentősen fenyegeti a háztartások ellátottságát.
Ez – Prokip szerint – nem jelenti azt, hogy az elmúlt tíz év törekvései eredménytelenek lettek volna. Az elmúlt hónapokban például az ukránok elfogadták azt a szabályozást, amely megkönnyíti az európai piacon alkalmazott REMIT (Az Európai Parlament és Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról) implementációját. Ennek ellenére egyértelmű, hogy az ukrán energiaszektornak átfogó reformra van szüksége, hiszen a probléma gyökere nem a szabályozások harmonizációjában rejlik.
Prikop szerint Kijev legnagyobb problémáját az állam aránytalanul nagy szerepe jelenti az energiapiaci folyamatokban.
Ez alapvetően abból következik, hogy a független Ukrajna e téren megörökölte a Szovjetunió gazdasági struktúráit. Ezek megjelennek az állam redisztribúciós szerepének különböző formáiban, azonban a legnagyobb kihívást mégis az jelenti, hogy Kijev felelősséget vállal az energiaárak alacsonyan tartásáért.
Bár az a fogyasztók számára rövidtávon kedvező, az árak hosszútávú állami determináltsága kifejezetten káros a piaci folyamatok szempontjából.
Az alacsony árak semlegesítik a szűkösség hatásait, így a végső felhasználók nem kényszerülnek rá, hogy spóroljanak az energiaforrásokkal, a túlfogyasztás pedig hiányt, valamint káros környezeti hatásokat is okozhat.
Összefoglalva tehát az ukrán energiaszektor számos égető, strukturális problémával küzd, amelyek megoldásra várnak. Az ezekkel kapcsolatos reformok pedig kulcsfontosságú szerepet játszanak Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatában.
