Blog

Vajon meg tudja oldani Rishi Sunak a migrációs válságot?

Hivatalos adatok szerint két évvel ezelőtt csupán 2000 fő érkezett a szigetországba, mára azonban ez a szám meghúszszorozódott: ez évben közel 40000 migráns kelt át a La Manche csatornán, túlnyomó többségben Albániából. Jogosan merül fel a kérdés: miért csak albánok, és hova tűntek más nemzetiségek?…

Hivatalos adatok szerint két évvel ezelőtt csupán 2000 fő érkezett a szigetországba, mára azonban ez a szám meghúszszorozódott: ez évben közel 40000 migráns kelt át a La Manche csatornán, túlnyomó többségben Albániából. Jogosan merül fel a kérdés: miért csak albánok, és hova tűntek más nemzetiségek? Vajon képes lesz az újonnan megválasztott kormányfő orvosolni a helyzetet?


Patrick O’Flynn The Spectatorban megjelent cikkéből kiderül, hogy a nagymértékű Angliába irányuló migráció fő okozója a kiindulóországba való visszaküldés minimális esélye. Többek között ezért is annyira populáris a fiatal, főleg férfiakból álló csoportok körében, akik Franciaországból kiindulva menedékjogot keresnek Angliában. És természetesen meg is kapják. Nagy-Britannia viszont más okból is vonzó lehet a bevándorlóknak, méghozzá segélyezési rendszere miatt:

Évente 13.500 font/fő, valamint hozzáférés egy igen kedvező rendszerhez, amely nem kér sem állampolgárságot, sem adózási nyilvántartást. Ilyen feltételek pedig jogosan adnak okot a bevándorlásra.

 

 


Forrás: Brit kormányzat

 A migrációs nyomást több politikus is véleményezte. Suella Braverman belügyminiszter a jelenlegi helyzetet „inváziónak” nevezte – megnyilvánulása angol és külföldi részről is rengeteg kritikát kapott. Többek között Edi Rama, Albánia miniszterelnöke is megszólalt ezzel kapcsolatban: elmondása szerint az ilyen szavak csak xenofóbiát és gyűlöletet szítanak országa állampolgáraival szemben.

Többen is megpróbálták megfejteni a nagymértékű albán migráció mögött álló okokat. Függetlenül attól, hogy Albánia békés országnak minősül (a Globális Békeindex 41-ik helyén áll jelenleg a 163-ból), a Bedfordshire-i Egyetem és az IOM (International Organization for Migration) jelentéséből kiderül, hogy a fokozott bevándorlás fő okozói az előre elrendezett házasságok, az oktatás alacsony színvonala, illetve a biztonságos és legális kivándorlás korlátozott lehetősége. A helyzetet fokozza továbbá a gazdaság rossz állapota, az alacsony foglalkoztatási ráta és a nagymértékű szegénység is. Dan O’Mahoney, a kialakult helyzet felügyeléséért felelős parancsnok véleménye azonban merőben más:

a migráció exponenciális növekedése annak tudható, hogy az albán maffia megvetette lábát Észak-Franciaországban.

Ezzel a kérdéskörrel a The Spectator is foglalkozott, a problémát pedig teljesen más szemszögből közelítette meg. Az albán maffia már a kilencvenes években megkezdte aktivitását, amikor is kihasználva a balkáni háborúk által előidézett helyzetet és a szicíliai maffia gyengülését, fokozatosan sikerült kiterjesztenie hatáskörét további országokra.

2000-re már egy olyan fejlett rendszer állt a szervezet mögött, amely felügyelete alá vonta Németország, Ausztria és a Skandináv országok drogpiacának több mint 70%-át.

A helyzet azóta csak súlyosbodott, majd 2010-ben fel is gyorsult, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta az albán állampolgárok vízum nélküli utazását az Európai Unión belül – ezáltal pedig egyenes út vezetett Berlinig, ahol tömegesen tagadták meg kérelmeiket, majd Franciaországig.

2018-ra a bevándorlók száma több mint 8000 fő fölé emelkedett, közülük azonban csak 6,5% kapott tényleges menedéket Franciaország határain belül. Nagy-Britanniában viszont ugyanez a szám 55% volt – a történetet pedig innen kezdve már ismerjük.

Visszatérve az albán maffiára és Franciaországra, a szervezet elsődleges tevékenységei közé a betörések, illetve a drog- és embercsempészet tartoztak. Eltekintve attól, hogy voltak kisebb rajtaütések az utóbbi években, az albán maffia továbbra is szállított kábítószert Kelet-Franciaországba, illetve folytatta az embercsempészetet a Közel-Keletről és különféle ázsiai országokból Európába, különösen Nagy-Britanniába. A csempészet főleg kompokon történt, azonban a brit és francia hatóságok megerősítették az ellenőrzést a csatorna kikötői felett, így más alternatívát kellett találni.

Ez a La Manche csatornán hajóval történő átkelés lett: a próbálkozások 2018 őszén kezdődtek, amikor csak pár száz migráns érkezett, azonban látva az átkelés egyszerűségét, a folyamat felgyorsult. Idén már 12.000 albán keresett menedéket a szigetországban. Közülük 10.000 fiatal, 18 és 35 év közötti, egyedülálló férfi, akiknek egy része ténylegesen – és legálisan – akar munkahelyet létesíteni és letelepedni. Ők azok, akik az élethelyzetük javításáért indulnak útnak.

Rishi Sunak, Anglia újonnan megválasztott miniszterelnöke 10 pontból álló tervet hozott létre a helyzet orvoslására. Megvalósítására 100 napot adott magának,

azonban a szavazópolgárok között növekedő engedetlenség sürgetésre adhat okot. Ugyanezen a véleményen van Robert Jenrick, bevándorlásügyi miniszter is, aki szerint radikális lépéseket kell alkalmazniuk – egyik ezek közül a part menti szakaszok fokozott felügyelete lenne.

Az illegális migráció kontrollálása mindenféleképpen pozitív kicsengésű lenne, hiszen ezáltal a lakosság máshogy tekintene azokra a tényleges menekültekre és bevándorlókra, akik legális úton érkeznek. Az adófizetők pénze pedig nem esetleges bűnszervezetek, hanem a ténylegesen rászorulók támogatására irányulna, akik ezt meg is érdemlik.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: