Kína a 2010-es évek eleje óta foglalkozik repülőgép-hordozók fejlesztésével. Az első lépés a Liaoning (2012) szolgálatba állítása volt, amelyet a Shandong (2017) megépítése követett, jelenleg pedig a legújabb, Fujian (Type 003) típusú repülőgép-hordozó tesztelését végzi.
Ez rendkívüli ütemben való haladást jelent, tekintve, hogy Kína a 21. század elején még egyáltalán nem rendelkezett repülőgép-hordozóval. Bár a Fujian hivatalosan még nem csatlakozott a kínai haditengerészet eszközei közé, a tesztelések és próbák követően sor fog kerülni rá.
A Fujian az első kínai hordozó, amely már elektromágneses katapult rendszert használ, ami technikailag előrelépés, a gyorsabb tempó és hatékonyság szempontjából. A J-35 lopakodó vadászgépek az elektromágneses katapult segítségével a Fujian hordozón hatékonyan biztosítják a tengeri légierőt. Az eddigi kínai repülőgép-hordozókon még nem alkalmazták ezt az új technológiát, így ez jelentős előrelépést jelent, hozzátéve, hogy korábban kizárólag az Egyesült Államok volt képes ilyen fejlett indítórendszerrel működtetni hordozóit. Az Egyesült Államok továbbra is domináns szereplő marad a szférában, 11 aktív repülőgép-hordozójával és nukleáris meghajtású gépeinek egyediségével. Azonban
Kína előrelépése nemcsak katonai vagy technológiai szempontból fontos, hanem komoly gazdasági és geopolitikai következményekkel is jár. Egyértelmű üzenete a világnak: Kína erős a vizeken.
Catapult Launch Operations on Type 003 Fujian
— Global Defense Insight (@Defense_Talks) September 22, 2025
China’s Type 003 Fujian aircraft carrier has showcased a landmark capability with the successful catapult launch of the J-35 stealth fighter, KJ-600 airborne early warning aircraft, and J-15 carrier-based fighter.
The trials,… pic.twitter.com/uye41mpVRr
A flottákból felépülő kínai haditengerészt (PLAN, Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete) egy aktív és folyamatosan fejlődő szegmense az ország haderejének. Ez tükröződik is a tengerészgyalogság és a légierő számában. A repülőgép-hordozók mellett a haditengerészet a rombolók és a tengeralattjárók mentén sem szűkölködik. A regionális haditengerészet mellett, („zöld vízi”) Kína a globális („kék vízi”) stratégiára is egyre nagyobb hangsúlyt helyez. Ebben a térségben jelen lévő államok is érintettek, hiszen a régióban nem Kína az egyetlen hordozóval rendelkező ország.
A repülőgép-hordozó nem csak katonai eszköz, de érdekérvényesítés, elrettentés és presztízs mutatására is alkalmas.
Nem csupán hajó, olyan bázisként jelenhet meg, amely lehetővé teszi a saját területektől távolabbi térségekben való katonai erő kivetítését. Ezzel az adott országnak lehetősége van arra, hogy a világ területein zajló konfliktusoknál is jelen legyen. Kína esetébe, olyan területeken és térségekben is fontos ez, mint a Dél-kínai-tenger vagy a Tajvani-szoros. Repülőgép-hordozóból nem véletlenül van kevés globálisan, működtetésük és fenntartásuk hatalmas erőforrás ráfordítást és hadtechnikát igényel.
Repülőgép-hordozók száma országonként (a szűkebb értelemben vett hordozók, nem tartalmazza a helikopter hordozókat): Egyesült Államok (11), Kína (3), India (2), Egyesült Királyság (2), Olaszország (2), Oroszország (1)
Forrás: World Population Review
A hatalmas léptékű gazdasági fejlődés mellett nyílt titok, hogy Kína törekszik a katonai erőben globális szinten élre törni. A vizek dominanciája kulcsfontosságú gazdasági, katonai, politikai és diplomáciai szempontból is, így nem véletlen, hogy Kína törekszik a gyarapodásra, és a hosszútávú jövőbeli projektek (esetlegesen a negyedik hordozó megépítésével) megvalósítására.
Érdekes lehet, hogy a kínai haditengerészet új fejlesztéseire a regionális környezetben milyen válaszreakció érkezik. Ösztönözheti-e ez a nagyléptű haladás a régióbeli, hasonló ambiciózus tervekkel rendelkező államokat, a saját haditengerészeti fejlesztéseik kibővítésére? Amennyiben a válasz igen, felmerül a következő kérdés is: mennyire fog megváltozni a vizeken az erőegyensúly?
Szemlézte: Ignácz Borbála
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
