Blog

Van-e keresnivalója Magyarországnak Dél-Amerikában?

A november 19-én tartott argentin választások második fordulójából a libertariánus Javier Milei került ki győztesen, a szavazatok 56 százalékával. Az új elnök december 10-i, Buenos Airesben megrendezett beiktatási ünnepségére olyan politikusokat is meghívtak, mint a magyar miniszterelnök, vagy…

Természetesen az argentin elnök beiktatásának apropóján a két hasonló értékrendet valló államférfi nem mulasztotta el, hogy személyesen is találkozzanak egymással.

argentina.png

Orbán Viktor kifejezte, hogy bár Brazília és Magyarország két egymástól távol eső ország, de a közös értékek mégis összekötik őket. Orbán és Bolsonaro álláspontja nem csak a migráció vagy a tradicionális család védelmének ügyében egyezik, de az Izrael iránti baráti viszonyulásban is.

A találkozón jelenlévők tanúsága szerint Bolsonaro és Orbán a világ konzervatív mozgalmainak jövőjéről is beszéltek. Ezen állítások összhangban vannak a magyar miniszterelnök X-en megjelent bejegyzésével, melyben nem csak jó barátjának nevezte az egykori brazil elnököt, de azt is kijelentette, hogy „a jobboldal nem csak Európában, hanem az egész világon emelkedőben van!”. Mi tagadás, a holland és az argentin választások eredménye optimizmusra adott okot a jobboldali politikusok számára szerte a világon.

A CNN szerint Orbán Viktor arra kérte Bolsonarót, hogy látogasson el Magyarországra. Amennyiben a volt brazil elnök elfogadná a meghívást ez lenne a második alkalom, hogy hazánkba látogat, hiszen 2022 februárjában, Oroszországból hazafelé jövet egyszer már útba ejtette Budapestet is, ahol a két ország képviselői politikai és gazdasági kérdéseket vitattak meg.

Orbán Viktor Buenos Aires-i látogatásával kapcsolatban azonban felmerül a kérdés, hogy a politikai szálak erősítésén túlmenően vajon van-e gazdasági szempontból komolyabb haszna annak, hogy a magyar miniszterelnök olyan latin-amerikai barátokkal rendelkezik, mint Bolsonaro vagy Javier Milei?

Amióta a Nyugat ideológiai okokból hátat fordít Oroszországnak, azóta az Európai Unió szempontjából (és kiváltképpen Németország szempontjából) a Mercosur államok (Argentína, Brazília, Uruguay, Paraguay) jelentősége megnőtt.

Az újdonsült argentin elnök nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy országa csatlakozzon a BRICS-hez, azonban elég pragmatikus ahhoz, hogy a kampányidőszakban elhangzottakkal ellentétben ne lépjen ki a Mercosurból és jó gazdasági kapcsolatokat tartson fönn a Luiz Inácio Lula da Silva által vezetett Brazíliával, annak ellenére, hogy korábban éles szavakkal kritizálta őt. Lula minden bizonnyal az őt ért kritikák, továbbá Jair Bolsonaro jelenléte miatt sem utazott Argentínába, így Dél-Amerika legnagyobb állama csak külügyminiszteri szinten képviseltette magát a beiktatási ünnepségen.

A Foreign Affairs méltányolja Javier Milei pragmatikusságát, ami abban nyilvánult meg, hogy az utóbbi időben, félretéve a Mercosurral és Lulával kapcsolatos ellenszenvét, támogatta Brazília azon kísérleteit, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kössön a Mercosur és az Európai Unió között. Jóllehet korábban úgy hírlett, hogy Milei el akarja hagyni a Mercosurt, azonban ma úgy tűnik,

nem Argentína, hanem Emmanuel Macron Franciaországa az, amely tovább fogja késleltetni a szabadkereskedelmi egyezmény létrehozását a két gazdasági blokk között.

Még nem tudjuk előre megmondani, hogy lesz-e EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény, és ha igen annak milyen hatása lesz az európai mezőgazdaságra, azonban mindent egybevetve elmondható, hogy az orosz-ukrán háború miatt hasznos lehet a dél-amerikai partnerekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzése, az esetleges kereskedelmi lehetőségek kiaknázása miatt.

Szemlézte: Zámbori Jonatán

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon