Úgy tűnik, hogy megoldódni látszik a közel egy éve húzódó belpolitikai válság Bulgáriában. De mi is történt pontosan a balkáni országban?
Az eseményeket mindvégig szorosan követtük a blogunkon, de álljon itt egy tömör összefoglaló. Kicsivel több mint egy éve, a koronavírus járvány kellős közepén óriási tömegtüntetéseket tartottak Szófiában az országban uralkodó korrupciós helyzet miatt. A megmozdulásokból végül több új párt is kinőtte magát, amelyek 2021 áprilisában méretették meg magukat. A tavaszi választás után kialakult az azóta is fennálló struktúra, ahol a régi rendszer pártjai versenyeznek elsősorban a rendszerellenes, protestpártokkal. Áprilisban az addig kormányzó GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) ugyan megnyerte a választásokat, de elszigetelődött a politikai palettán. Előző partnereik ugyanis vagy kiestek a parlamentből, vagy elzárkóztak bármi nemű további együttműködéstől.
Az új fragmentált pártstruktúra miatt végül nem sikerült kormányt alakítania egyik formációnak sem, aminek következtében megismételték a választásokat.
Egy új kormány felállítását a folyamatosan kirobbanó botrányok sem segítették.
Júniusban ismét az urnákhoz járulhattak a bolgár választópolgárok. A megismételt választáson végül a GERB-et letaszították a „trónról”, s első helyen a rendszerellenes ITN (Van ilyen Nép) nevű párt végzett. Elnöke, az országosan is elismert és híres Szlavi Trifonov makacs viselkedése miatt azonban a párt hamar összeszűrte a levet a potenciális partnereivel (is). Hosszas huzavona után végül ismételten megbuktak a kormányalakítási próbálkozások. Újítás volt azonban, hogy a protestpártok némiképp szakítottak az addigi „nem fogunk össze az előző rendszer pártjaival” viselkedésükkel, hisz a tárgyalásokba bevonták a mai napig kiváló moszkvai kapcsolatokkal rendelkező Bolgár Szocialista Pártot (BSZP) is.
2021. november 14-én végül egy éven belül harmadik alkalommal is szavazhattak a választók. A választási részvételből (39%) azonban látszódott, az emberek belefáradtak a folyamatos politikai kudarcokba. A novemberi voksoláson nagy meglepetésre, az alig pár hete megalakult Folytatjuk a Változást (PP) nevű párt nyert, amelyet a szocialistákhoz egykor kötődő üzletemberek és az ügyvivő kormány miniszterei hívtak életre.
Rossz nyelvek szerint a Harvardon tanult úriemberek igen komoly amerikai segítséget kaptak, hogy a semmiből építhessék fel pártjukat a választásokra.
Győzelmük után Kiril Petkov pártja egy újfajta tárgyalási stílust és hangnemet ütött meg, amely eddig szinte ismeretlen volt a bolgár belpolitikában. A legnagyobb rendszerellenes pártokat (ITN, Demokratikus Bulgária) és a BSZP-t tárgyalásokra hívta. A koalíciós egyezkedéseket német mintára folytatták le, s az összes megbeszélést végig élőben lehetett követni az online platformokon. Ez a hozzáállás merőben eltért például az ITN korábbi „sértődős” magatartásától. A munkának végül meg is lett a gyümölcse, hisz a feleknek sikerült egyezségre jutniuk.
A bolgár Nemzetgyűlés végül november 13-án egy rendkívüli ülés keretén belül megszavazta Petkovot és kormányát.
Az új kabinetet a részt vevő pártok képviselői (PP, ITN, DB, BSZP) választották meg, míg a GERB, a török MRF és a nacionalista Vazrazhdane ellene voksolt. Az új kormányt egyértelműen a PP dominálja, hisz a miniszterelnökkel együtt 10 tárcát kapott. A BSZP és az ITN 4-4 minisztert, míg a DB hármat delegálhat a kormányba.
Az új kormány felállásával megoldódni látszódik a közel egy éve húzódó válság. Kérdéses azonban, hogy mennyire lesz életképes a koalíció, hisz a törvényhozásban mind a négy szövetséges párt mandátumaira szüksége lesz a kormánynak. A Petkov-kabinet esetleges sikeres kormányzásával garantálható, hogy a GERB és a teljes bolgár jobboldal tartósan ellenzékbe fog szorulni.
Írta: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
