A Fülöp-szigetek már évekkel ezelőtt felvette a küzdelmet a drogkereskedelemmel és a vele együtt járó erőszakkal szemben, azonban a még 2016-ban meghirdetett „drogháborúban” az ország vesztésre áll. A jelenlegi helyzetről a Foreign Policy számol be.
A Fülöp-szigetek drogháborúja 2016-ban vette kezdetét, Rodrigo Duterte beiktatásával, aki a drogkereskedők és függők „lemészárlását” ígérte, a rendőrséget pedig ösztönözte rendelete végrehajtására.
Duterte akkoriban hozzávetőlegesen 3 millió drogfüggőről beszélt – amely megfelelt a lakosság 3%-ának -, akik a metamfetamin egyik legveszélyesebb fajtáját, az ún. shabu nevű kábítószert használták. Ez elsősorban a szegényebb környékeken különösen elterjedt, ahol a munkásoknak hosszú műszakokban, embertelen körülmények között kell dolgoznia. Ez a szer segít nekik ébren maradni. Hivatalos adatok alapján 2015-ben 1.8 millió droghasználót tartottak számon, ami tény, hogy jelentősen kevesebb, mint a Duterte szerinti szám, azonban a probléma súlyosságát ugyanúgy ábrázolta.
A 2016–2017-es időszakban tetőzött a gyilkosságok száma: megtörtént, hogy több mint 12 holttest hevert Manila utcáin.
Duterte végül hat éves mandátumának utolsó évében lemondott elnöki pozíciójáról, ekkor a drogháborúban megölt személyek száma kormányzati adatok alapján 6252 fő volt. A Nemzetközi Törvényszék és számos emberjogi civil szervezet ezt a számot azonban 12 000 és 30 000 fő közé datálja, amelybe beletartoznak az ún. „törvényen kívüli” kivégzések is (EKJ), amelyeket ismeretlen tettesek hajtottak végre, egyelőre nem tisztázott okokból – az elkövetők és a rendőrség között pedig szoros együttműködés állt fenn.
A Nemzetközi Törvényszék még 2018-ban nyomozást indított a Fülöp-szigeteken zajló drogháborúval kapcsolatban, Duterte válasza erre pedig az ország tagságának megvonása volt, így a nyomozás csupán 2019-ig tudta felderíteni a gyilkosságokat.
Dutertét Ferdinand „Bongbong” Marcos Jr. követte, Ferdinand Marcos 20 évig hatalmon lévő államfő fia, aki egy sokkal visszafogottabb drogháborút és könyörületesebb megközelítést ígért. Ugyanakkor beiktatása után céljául tűzte ki a népszerű drogkereskedők börtönbe juttatását, akár likvidálását, illetve a drogfüggők rehabilitációjának elősegítését.
Száz nappal hatalomra lépése után Bongbong szerint a drogháború „kevésbé véresebb, sokkal holisztikusabb” volt. A valóság azonban ettől teljes mértékben eltér.
Számos bizonyíték látott napvilágot azzal kapcsolatosan, hogy a jelenlegi helyzet kicsúszott a kormány kezei közül, a drogháború pedig ma már a bérgyilkosok és a korrupt hatóságok „felügyelete” alatt áll.
Ugyanakkor a tényleges helyzetet is nehéz megtudni, hiszen a fülöp-szigeteki médiát szinte teljes egészében a kormány felügyeli, azokat pedig kritikusak vele szemben, jobb esetben beperlik, rosszabb esetben likvidálják.
A gyilkosságok tovább folytatódtak az új elnök idejében is, a halottak tényleges számát viszont szinte lehetetlen pontosan nyomon követni. 2022-ben, a Dahas kutatási projekt 152 droggal kapcsolatos likvidálásról számolt be Bongbong első öthónapnyi hatalomgyakorlásából, amely meghaladja a Duterte utolsó hat hónapjában elkövetett gyilkosságok számát.
A fülöp-szigeteki rendőrség hivatalos adatai szerint ugyanez a szám 46 fő – ebbe viszont csak a rendőrség által likvidált személyek tartoznak bele.
A drogháborúból egyelőre nem látni még a kiutat. A helyi lakosok szerint mindez addig tart, amíg származik belőle profit. Így nem csoda, ha sokan hiszik, hogy Bongbong alatt sem fog javulni a helyzet, hiszen ő is hasonlóan áll a helyzethez, mind elődjei.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
