Az Egyesült Államok energiaügyi politikája 2025 őszén új fordulóponthoz érkezett, amikor a kormányzat bejelentette: 625 millió dollárt fordít a széntüzelésű erőművek korszerűsítésére és egy részük újbóli üzembe helyezésére.
A döntés hátterében elsősorban az energiaigények robbanásszerű növekedése áll, amelyet részben a mesterséges intelligenciára épülő adatközpontok terjedése, részben az ipari villamosenergia-felhasználás növekedése hajt. A kormány érvelése szerint a stabil és megbízható energiaellátás biztosítása nem csupán gazdasági kérdés, hanem stratégiai érdek is, különösen annak fényében, hogy a Szövetségi Energetikai Minisztérium előrejelzései szerint a jelenlegi kapacitások mellett 2030-ra az áramszünetek gyakorisága akár meg is duplázódhat.
Breaking News: The Trump administration outlined a plan to revive the coal industry, including opening 13.1 million acres of federal land for mining. https://t.co/u6RLqTG6mE
— The New York Times (@nytimes) September 29, 2025
A program keretében nemcsak hagyományos szénüzemek újraindítása szerepel, hanem olyan technológiák támogatása is, mint a hibrid tüzelés (szén és más energiaforrások együttes felhasználása), illetve a szén és földgáz együtt égetése, amelyek célja a hálózati rugalmasság és a működési hatékonyság növelése.
Forrás: Reuters
A bejelentést ugyanakkor erős bírálatok kísérik, mivel azzal párhuzamosan a kormányzat 13 milliárd dollárnyi támogatást von vissza a tiszta energia beruházási programjaiból.
Ez a döntés elsősorban a nap- és szélenergia-fejlesztésekre, valamint energiatárolási projektekre hat negatívan, amelyek az elmúlt évtizedben az amerikai klímapolitika és a megújulóenrgia-ágazat motorjai voltak. A kritikusok szerint a fosszilis energiahordozók előnyben részesítése rövid távon ugyan hozzájárulhat az ellátásbiztonsághoz, de hosszabb távon lassíthatja a kibocsátás csökkentési célok teljesítését, gyengítheti a tiszta technológiákba irányuló befektetői bizalmat, és kiszolgáltatottabbá teheti az országot a globális klímapolitikai versenyben. A szén reneszánsza így kettős képet mutat: egyszerre szolgálja a stabilitást és az energiaárak kordában tartását, miközben potenciálisan veszélyezteti a fenntarthatósági törekvéseket.
Mindeközben a diverzifikáció más irányokban is folytatódik. Az amerikai nukleáris ipar megerősítésére új partnerség jött létre a The Nuclear Company és a Nucor acélgyártó vállalat között, amely az atomerőművi ellátási lánc stabilizálását célozza.
Az atomenergia egyre inkább stratégiai pillérként jelenik meg, amely képes kiegyensúlyozni a megújulók ingadozó termelését, miközben karbonsemleges alternatívát kínál a fosszilis forrásokkal szemben.
Az amerikai Energiainformációs Hivatal előrejelzései szerint 2025-ben 2,3%-kal, 2026-ban pedig további 3%-kal nőhet az ország villamosenergia-termelése, ami jól mutatja, hogy a kereslet további bővülése elkerülhetetlen. A kérdés az, hogy ezt a növekvő igényt milyen szerkezetben elégíti ki az Egyesült Államok: fosszilis alapú kapacitásokkal, amelyek gyorsan és olcsón biztosítanak energiát, vagy tiszta technológiákkal, amelyek nagyobb kezdeti beruházást igényelnek, de hosszabb távon fenntarthatóbbak. Az irány tehát egyelőre nem egyértelmű, és a következő években dőlhet el, hogy a rövid távú ellátásbiztonság vagy a hosszú távú klímastratégia kerül előtérbe az amerikai energiapolitikában.
Szemlézte: Rövid Olivér
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
