Jogállamiság a politikai ideológia fogságában – Összefoglaló a Danube Institute május 27–28-i nemzetközi Rule Of Law as Lawfare konferenciájáról

A Danube Institute – hagyományteremtő szándékkal – immár második alkalommal adott otthont a jogállamiság fogalmát középpontba állító, ’Rule of Law as Lawfare’ című kétnapos konferenciának, mégpedig azzal a céllal, hogy a tudományos élet és a politikai szféra több mint negyven magyar és nemzetközi képviselőjétt egy platformra terelve lehetőséget biztosítson egy szakmai diskurzusnak a jogállamiság terminológiájában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett átpolitizálódást illetően.

Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta, a jogállamiságot gyakran használják a konzervatív vezetések elleni fellépések eszközeként – Izrael, valamint Donald Trump, az Egyesült Államok előző, republikánus elnöke ellen egyaránt. Az esemény megnyitóján Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárások annak szimbólumai, hogyan lehet a jogállamiságot fegyverként használni a tagállamokkal szemben. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pedig a hazánk ellen indított eljárások részleteiről számolt be a felszólalásában.

Bóka János: Az EU-nak égető szüksége lenne egy valódi jogállamisági eljárásra

A konferencia első felszólalójaként Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kiemelte, az EU-nak égető szüksége lenne egy valódi jogállamisági eljárásra, de ehhez a jelenlegi eszközöket „a feje tetejéről a talpára kell állítani”. A miniszter kifejtette, a jogállamisági eljárásokat taktikai értelemben arra használják, hogy „a renitens tagállamokat politikai igazodásra kényszerítsék”. Stratégiai értelemben pedig arra használják, hogy a nemzeti alkotmányos intézmények háttérbe szorításával előmozdítsák a föderalista projektet és monopóliumot követeljenek maguknak az európai értékek meghatározására és érvényesítésére.

Eugene Kontorovich, a George Mason Egyetem Antonin Scalia Jogi Karának professzora az uniós jog és a jogállamiság közötti kapcsolatot elemezte felszólalásában. A jogállamiság fogalmát különböző intézmények és szervezetek meghatározása szerint összehasonlítva a professzor arra a következtetésre jutott , hogy az EU definíciója a jogállamiságra háromszor hosszabb és komplikáltabb, mint például a Világbank meghatározása. Előadásában részletesen kitért arra is, hogy az EU milyen sajátos indexet használ a jogállamiság mérésére és ez milyen mértékben tér el a Világbank vagy más intézmények indexeitől. Véleménye szerint az EU által használt index túlbonyolított és nem átlátható. Rávilágított arra is, hogy a Világban definíciója szerint Magyarország körülbelül 80 százalékban felel meg a jogállamiság feltételeinek, míg ez az uniós mérőrendszer szerint jóval alacsonyabb.

Legutko: A baloldal fegyverként használja a jogállamiságot

Ryszard Legutko lengyel európai parlamenti képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakció társelnöke a jogállamiság és a konzervatív értékek kapcsolatát, valamint az Európai Parlamentnek a jogállamiság védelmében betöltött szerepét vette górcső alá beszédében, különösen közép- és kelet-európai perspektívából. A lengyel politikus rámutatott arra, hogy a baloldal hajlamos „elrontani a nyelvet”, és „eltéríteni” az olyan szavak jelentését, mint a „demokrácia”, a „sokszínűség” és a „jogállamiság”. Legutko kétségeit fejezte ki továbbá azzal kapcsolatban, hogy a június 9-i EP-választás után monumentális jobbra tolódás következik be az uniós intézményekben, mivel egy ilyen változás „hosszú folyamat”. Külön kitért arra, hogy a jogállamiság kezdi elveszíteni az eredeti funkcióját, stabilitását és egyensúlyát. A genderideológiát a lengyel képviselő egy olyan forradalomként mutatta be, amely az emberiség teljes perspektíváját megváltoztatja, megkérdőjelezve a történelmet.

Steve Hayward, a kaliforniai Berkeley Egyetem Jogi Karának vezető kutatója az amerikai jogállamiságról és annak kihívásairól beszélt. Hayward kitért az Egyesült Államok alkotmányos rendjére és a jogállamiságra, valamint azokra az aktuális kihívásokra, mint például a politikai polarizáció és az igazságszolgáltatás függetlensége. Emellett összehasonlítást nyújtott az amerikai és az európai jogállamisági megközelítések között.

Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris lengyel konzervatív jogi kutatóközpont társalapítója és igazgatótanácsi elnöke a lengyel példán keresztül mutatta be a jogállamiság politikai fegyverként történő alkalmazását. Kwasniewski szerint ugyan az EU az együttműködésre és a békére épült, manapság azonban a többség különböző jogállamisági mechanizmusokkal bünteti a kisebbséget. Véleménye szerint a jelenleg fennálló helyzetet e téren az orvosolhatná, ha nyílt és őszinte vita folyhatna a jogállamiságot érintő kérdésekben.

Dobozi Gergely vitaindító felszólalásában kiemelte: a jogállamiságot az EU inkább politikai fegyverként, mintsem a demokrácia alapvető irányadójának tekinti. a Hungarian Conservative főszerkesztője szerint mindez tetten érhető a Magyarország ellen indított jogállami eljárásokban is, amelyek során a többszörös, többséggel megválasztott nemzeti konzervatív kormányt folyamatosan támadások érik – ahogyan történt az Lengyelországban is mindaddig, amíg konzervatív kormány volt hatalmon Varsóban. Spanyolország – lévén, hogy már szintén több mandátumban szocialista kormány vezeti az országot – nem kellett, hogy hasonló eljárásokkal nézzen szembe, eltekintve attól, hogy a jogállam komolyan sérült az országban – mutatott rá a Danube Institute kutatója.

Tony Abbott: A törvényt kardként, ne pajzsként használjuk!

Európában az Európai Unió részéről pedig azt látni, hogy a „jogállamiság bűneire” hivatkozva akarja rákényszeríteni a tagállamokra azokat a politikákat, amelyekkel a kormányok nem értenek egyet, fogalmazott felszólalásában Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök. A Danube Institute senior vendégkutatója hangsúlyozta: „A törvényt kardként, nem pedig pajzsként használjuk!”.

A volt ausztrál miniszterelnök szerint Donald Trump előző amerikai elnök is hasonló helyzetben van, akit mindenáron megpróbálnak ellehetetleníteni. Mint azt kifejtette, a mostani idők másnak és veszélyesebbnek tűnnek, mint bármi más az 1930-as évek óta. Kiemelte, a nyugati demokráciák jelentősen meggyengültek katonai, ipari, de még kulturális szempontból is, továbbá rendkívül megosztottá váltak. Példaként az orosz–ukrán, valamint az izraeli háborút említette meg: az első esetében az Ukrajna támogatása körüli megosztottságra hívta fel a figyelmet, Izraellel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: partnerei nem tudják felfogni, hogy egy liberális demokrácia háborút folytat egy terrorista állam ellen.

Rodrigo Ballester: Brüsszel politikai célokra használja a jogállamiságot!

Aleksander Stepkowski, a Varsói Egyetem professzora, a lengyel legfelsőbb bíróság bírája beszédében Lengyelország helyzetét elemezte, bemutatva azt a kettős valóságot, amellyel a közép-európai országnak szembe kell néznie a jogállamiság terén. Stepkowski ismertette, hogy a jogállamiság Lengyelország történelmében sokat változott – a kommunizmus végével gyakorlatilag a terminológia mögött meghúzódó koncepció volt az egyik legmeghatározóbb fogalom, amely a demokráciába való átmenetet jelentette. A fogalom aktuális, posztmodern felfogása azonban ezzel szemben szupranacionális erőkkel erősítené a jogállamiság koncepcióját – jegyezte meg.

Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, felsőoktatásért felelős miniszteri biztos beszédében szkeptikusságának azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió pozitív szerepet tölthet be a jogállamiságot érintő kérdésekben. A spanyol származású miniszteri biztos szerint az unió nem kompetens e téren; senki sem adott neki felhatalmazást, és nincs megfelelő eszköztára a jogállamiság megfelelő kezeléséhez, miközben a jogállamiság politikai célokra való használásával Brüsszel komoly aggályokat is ébreszt a tagállamokban. A politikai természetű támadások Magyarország esetén megnyilvánultak nemcsak a gyermekvédelmi törvény, de a magyar felsőoktatás fontos részét képző alapítványi fenntartású egyetemek Erasmus- és Horizon-programokból történő kivonásában is, emlékeztetett Rodrigo Ballester. Hozzátette: mindkét lépés súlyos volt, hiszen ezáltal az unió a hallgatókkal „politikai foglyokként” bánt.

Stumpf István: Nehéz fellépni Brüsszel véleménye ellen!

Stumpf István korábbi alkotmánybíró előadásában a jogállamiság ideális fogalmát, annak alapelveit és megvalósításának kihívásait tárgyalta. Előadásában részletesen kifejtette, hogy mit értünk a jogállamiság alatt, és milyen alapelvek és értékek képezik annak fundamentumát. A professzor beszélt arról is, hogy a jogállamiság magában foglalja a törvények uralmát, a törvény előtti egyenlőséget, az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a hatalmi ágak szétválasztását és kölcsönös ellenőrzését.

Stumpf István kifejtette továbbá, hogyan működik a jogállamiság a gyakorlatban, és milyen intézményi és jogi struktúrák szükségesek annak fenntartásához és erősítéséhez. Az előadásában szó esett a jogállamiság nemzetközi dimenziójáról is, valamint arról, hogyan illeszkedik be a fogalom a nemzetközi jogi normákba és szervezetekbe, és milyen szerepe van az Európai Unióban. Kifejtette, a jogállamiság magyar és uniós olvasatban merőben mást jelent. A professzor szerint probléma, hogy napjainkban nehéz fellépni Brüsszel véleménye ellen, véleménye szerint ráadásul a vitás esetekben a nemzeti alkotmánynak kellene elsőbbséget élveznie az unióssal szemben. A jogállamiság megvédését párhuzamba állította a nemzeti identitás és a szuverenitás védelmével.

 Frank Füredi: Erkölcsi fölényben érzik magukat az uniós döntéshozók

Gát Ákos Bence, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának EU-s ügyekért felelős vezetője beszédében hangsúlyozta: az Európai Bizottság a jogállamisági feltételrendszer és ennek a megkérdőjelezésével egyes tagállamok esetében a saját értékrendszerének fordít hátat.

Gadi Taub izraeli történész és politikai kommentátor beszédében a jogállamiság történelmi és politikai dimenzióit elemezte, különös tekintettel izraeli és a Közel-Keleten szerzett tapasztalataira. Arról beszélt, hogyan használják és értelmezik a jogállamiságot különböző politikai erők, és hogy ez milyen hatással van a politikai döntéshozatalra. Kiemelte, hogy az EU-ban lévő demokratikus deficit valójában ennél jóval több: nem pusztán demokratikus deficit, hanem törvénysértés.

Daniele Scalea, az olasz székhelyű Machiavelli Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központjának elnöke az európai és az olasz aspektusokat vette górcső alá beszédében: rávilágított arra, hogy Olaszországban miként működik a jogállamiság, és hogy mik ennek a hiányosságai. Hangsúlyozta, gyakran arányossági problémák merülnek fel a jogállamiság gyakorlását illetően. Úgy fogalmazott, gyakran veszélyen van a jogállamiság Olaszországban, de nem kormányzati vagy parlamentáris, hanem bírói oldalról.

Frank Füredi, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának vezetője beszédében az ideológiák által vezérelt jogalkotás és az alkotmányos szuverenitás közötti feszültséggel kapcsolatos véleményét osztotta meg a közönséggel. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság az ország szuverenitásából fakad, és szerinte a konzervatívoknak lépniük kell ezen értékek védelmében. Füredi szerint az Európai Unió jelenleg egy olyan szervezet, amely csak szabályokat alkalmaz, viszont nem védi a valódi jogállamiságot . Kritizálta továbbá az uniós bürokratákat, akik a transznacionális jogelméletet akarják foganatosítani, miszerint az egyént, – függetlenül attól, hogy hol tartózkodik – ugyanazok a jogok illetik meg. A professzor szerint ez a hozzáállás a „demokráciákat veszélyezteti”, kitért továbbá arra is, hogy az EU döntéshozói gyakran úgy működnek, mintha erkölcsi fölényben lennének ellenfeleikhez képest, a politikai döntéseket pedig törvényként álcázzák.