Konnektivitás a gyakorlatban: az IMEC víziója

Realizing the Vision of IMEC: Building Bridges of Connectivity

Május 12-én a Danube Institute és az izraeli SIGNAL Group közös szervezésében került sor a Realizing the Vision of IMEC: Building Bridges of Connectivity című konferenciára Budapesten. Az esemény célja az volt, hogy az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (India-Middle-East-Europe Economic Corridor) geopolitikai, gazdasági és intézményi fejlődési lehetőségeit megvitassák a szakértők és döntéshozók. A meghívott előadók között szerepelt Tony Abbott, korábbi ausztrál miniszterelnök, Tomohiko Tanaguchi, a japán Tsukuba Egyetem professzora, Shinzo Abe volt japán miniszterelnök korábbi tanácsadója; Dr. Thanos Dokos, a görög kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója; Sztáray Péter András, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkára; Dr. Ebtesam Alketbi, az Emirates Policy Center elnöke; valamint Daniel F. Runde, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) fejlesztési projektigazgatója.

Tomohiko Tanaguchi előadásában India gazdasági súlyának növekedésére és geopolitikai jelentőségére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy Japánnak stratégiai érdeke részt venni az IMEC-kezdeményezésben, mivel a 21. században az Indo–csendes-óceáni térség válik a globális piac és katonai versengés fő színterévé. Véleménye szerint az ilyen típusú együttműködések új gazdasági erőtereket hozhatnak létre, amelyek a világgazdaság stabilitásához is hozzájárulhatnak.

Dr. Thanos Dokos kiemelte, hogy az IMEC megvalósulása nem csupán gazdasági, hanem biztonságpolitikai kérdés is. Az összeköttetés India és Európa között, majd a bővítés a Perzsa-öböl irányába több lépcsőben történhet meg. Továbbá Dokos szerint Kínát nem riválisként, hanem potenciális partnerként érdemes kezelni a multipoláris világpolitikában. Az intézményi keretek kialakítása kulcsfontosságú, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a multinacionális kezdeményezést politikai, gazdasági és akadémiai nézőpontok mentén vitassák meg.

Sztáray Péter András rámutatott, hogy az IMEC révén hazánk új külgazdasági hidakat építhet India és a Közel-Kelet felé. Hangsúlyozta, hogy Budapest felismeri India globális jelentőségét, és készen áll arra, hogy aktívan részt vegyen az IMEC által megnyíló gazdasági és politikai együttműködésekben. Magyarország szerepe ebben közvetítőként, logisztikai csomópontként és partnerként is értelmezhető.

Daniel F. Runde az IMEC irányítási modelljeiről beszélt. Szerinte nem egy centralizált, felülről vezérelt konstrukció a járható út, hanem egy hálózatos modell, amely résztvevők érdekeltségeire épít. Kiemelte, hogy az amerikai részvétel hosszú távon csak akkor lesz fenntartható, ha világos gazdasági haszonnal jár, például munkahelyteremtés vagy exportbővülés formájában. A kezdeményezés politikai szándékát üzleti érdekekkel kell megtölteni ahhoz, hogy valódi lendületet vegyen.

A konferencia résztvevői azt a következtetést vonták le, hogy az IMEC nem csupán egy gazdasági folyosó, hanem egy új típusú politikai és gazdasági integrációs kísérlet, amely a következő évtizedek világgazdaságát is formálhatja. A sikerhez azonban nemcsak politikai akarat, hanem működő intézményi struktúrák, transzparens irányítás és üzleti alapú partnerségek szükségesek.