13/05/2024

Könyvbemutató a Danube Institute-ban – Against Decolonisation: Campus Culture Wars and the Decline of the West

2024. május 13-án került sor a Lónyay-Hatvany villában májusi könyvbemutató-sorozatunk harmadik eseményére, amely során Prof. Doug Stokes, a Legatum Intézet vezető tanácsadója és az Exeter-i Egyetem nemzetközi biztonság és stratégia professzora mutatta be „Against Decolonisation: Campus Culture Wars and the Decline of the West” című kötetét a budapesti közönségnek. A professzor előadásában részletesen taglalta az Egyesült Királyság egyetemein kialakult baloldali kulturális hegemóniát, a közhangulatot és a politikai jellegű bürokratikus működéseket. A beszélgetést Dr. Calum T. Nicholson, a Matthias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatója, szociálantropológus, a Cambridge Egyetem oktatója moderálta.

Doug Stokes professzor előadása bevezetőjeként elmondta, hogy véleménye szerint úgynevezett morális pánik (moral panic) uralkodott el a szellemi eliten, ami leginkább a gyarmatbirodalomi múlttal való téves szembenézés eredménye, majd rávilágított arra a látszólag ellentmondásos tényre, hogy az az állítás, miszerint intézményes rasszizmus létezne az Egyesült Királyság egyetemein akkor terjedt el, amikor a faji alapú bűncselekmények száma látszólag csökkeni kezdett az országban. „Úgy gondolom, hogy a rasszizmusról folytatott diskurzust a progresszív politikai irányzatok működtetésére használják, és ez sok szempontból egyfajta megváltó jellegű forgatókönyv. Ahogy én látom, az Egyesült Királyság egy nagyon sikeres, több fajú demokrácia, a rasszizmus úgy negyven-ötven évvel ezelőtt eltűnt, akkoriban voltak skinheadek és rasszista indíttatású bűncselekmények, de ennek már vége.”

A professzor továbbá részletezte azt is, hogy a cégekben és különböző intézményekben kialakult bürokratikus elnyomás egyre inkább növekszik, és olyan objektíve nehezen meghatározható fogalmakra épít, mint a „mikroagresszió”. Doug Stokes véleménye szerint a „politikailag korrekt” bürokratikus intézkedéseknek totalitárius jellege van, hiszen abból a premisszából indulnak ki, hogy mindenki szükségszerűen olyan előítéleteket fogad el, amelyek mások számára sértőek és bántóak lehetnek.

Stokes professzor megfigyelését egy eszmetörténeti fejlődés bemutatásával támasztotta alá. Kiemelte, hogy a baloldali gondolkodás egy közgazdaságtani fókuszú politikai irányzatból Antonio Gramsci munkásságát követve egyre inkább kulturális és intézményes változásokat kívánt megvalósítani Nyugat-Európában és az USA-ban. Mindeközben a 1970 -1980-as évek között kialakult posztstrukturalista filozófiai irányzat nagy hatást gyakorolt a tudományos intézményeken belül munkálkodó emberekre. Az az elképzelés, hogy a hatalom alapvetően nem ontológiai, hanem episztemológiai eredetű, logikailag oda vezet, hogy elutasítjuk a miket körülvevő külvilág objektív létezését: “Lényegében az a fejezet, amelyre hivatkozol, azt az érvet hozza fel, hogy Nyugaton a radikális társadalomelméletek átalakulása zajlott le az egyetemeken a marxizmus új kritikájára építkezve. Itt különösen Foucault-ra és Derridára utalok. Ők alapvetően elutasították a marxizmus hierarchikus felfogását, nem gondolkoztak uralkodó osztályokban, szerintük a hatalom körkörös mozgású, a hatalom internalizált.” 

 Dr. Calum T. Nicholson hozzáfűzte, hogy ez az elképzelés olyannyira népszerűvé vált a nyugati kultúrákban, hogy mind a jobboldali mind a baloldali szélsőséges irányzatok világképét jelenleg meghatározza. Véleménye szerint az internetes kommunikáció is nagyban hozzájárult az egyetemeken észlelhető kulturális hegemónia kialakulásához, mivel lehetővé tette azt, hogy országhatároktól függetlenül becsatlakozzanak emberek politikai mozgalmakba.

 

Danube Institute