Reflexiók öt évvel a Brexit után – Lord David Frost előadása

Szuverenitás és nemzetállamiság: Határok, kereskedelem és az "újraindítás" – Reflexiók a Brexit után öt évvel

Milyen helyzetben van az Egyesült Királyság öt évvel a Brexit után? Hogyan alakultak a szuverenitás, függetlenség és nemzetállamiság eszméi a nemzetközi politikában? Ezeket a kérdéseket elemezték szakértőink március 4-én a Danube Institute rendezvényén Budapesten.

A Szuverenitás és nemzetállamiság: Határok, kereskedelem és az "újraindítás" címet viselő estünk vendége Lord David Frost, egykori brexitügyi főtárgyaló, a Lordok Házának tagja volt, akivel John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke, valamint Stefano Arroque, intézetünk vendégkutatója folytatott eszmecserét. A beszélgetés fókuszában az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményei, a nemzetállami szuverenitás kihívásai és a közelmúlt geopolitikai fejleményei álltak.

Lord Frost értékelése szerint noha továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie Nagy-Britanniának – különösen Észak-Írország kereskedelmi helyzete és az EU politikai gravitációs vonzása miatt – a Brexit stratégiai szempontból mégis helyes lépésnek bizonyult. Frost hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság gazdasági növekedése az utóbbi években meghaladta az EU és Németország ütemét, a Brexit pedig lehetőséget teremtett egy valóban nemzeti politika kialakítására. Ugyanakkor kijelentette: nem gondolja, hogy más országok követni fogják Nagy-Britanniát, de be akarták bizonyítani, hogy lehetséges nemzetállami keretek között konzekvens politikát folytatni. Kiemelte, hogy Magyarország következetesen ellenáll az uniós központosítási törekvéseknek, és saját érdekeit helyezi előtérbe a stratégiai kérdésekben. Azt is hangsúlyozta, Budapest példája mutatja: lehetséges hatékony nemzeti politika az EU struktúráin belül is, ha egy ország határozottan érvényesíti saját szuverenitását. Frost szerint ez az attitűd más tagállamok számára is inspiráló lehet, különösen azoknak, amelyek növekvő feszültségeket tapasztalnak Brüsszel döntéseivel szemben.

John O’Sullivan a Brexit utáni brit-amerikai kapcsolatok alakulására tért ki, különös tekintettel a Keir Starmer és Donald Trump közti legutóbbi találkozó jelentőségére. Rámutatott, hogy ez a diplomáciai folyamat összehozhatja az európai országokat Trump Ukrajna-politikájával szemben, ugyanakkor lehetőséget teremthet a közös stratégiai együttműködésre is. Továbbá kiemelte, hogy az Egyesült Királyság közvetítőként lépett fel az EU és Washington között, ezt a szerepet pedig nem tudta volna ellátni, amennyiben az EU tagja marad. O’Sullivan szerint a britek kulcsszerepet játszhatnak az AI-ipar és a hadiipar fejlesztésében, nem háborús, hanem elrettentési célból.

Stefano Arroque, Intézetünk vendégkutatója a nemzetállami szuverenitás és az EU intézményrendszere közötti ellentétekről szólva kiemelte, az Európai Uniót nem a nemzetek, hanem a bürokrácia irányítja. Hangsúlyozta, hogy bár egyik ország sem készül kilépni az EU-ból, sokan szeretnék megváltoztatni a politikai irányvonalat és megreformálni az intézményt. Arroque szerint az EU egyre nagyobb mértékben avatkozik bele a tagállamok belpolitikájába, ami komoly feszültségekhez vezethet a jövőben.

A vendégek szerint az Egyesült Királyság esete bizonyítja, hogy lehetséges nemzeti politika kialakítása az EU-n kívül, azonban a jelenlegi európai trendek azt mutatják, hogy a nemzetállamok elsősorban a belső reformok lehetőségét keresik, illetve a Brexit nyomán kialakult viták továbbra is meghatározóak Európa jövője szempontjából.