Media appearances
Új témával indítja 2025-öt a Danube Institute: Philip Pilkington brit közgazdász, Intézetünk vendégkutatója vezetésével szakértőink a gazdaságpolitika legaktuálisabb kérdéseit elemzik az Unknown Knowns: Adventures in the New Economics című panelsorozat beszélgetésein. Az első eseményre, amelyen a második Trump-adminisztráció gazdaságpolitikai dilemmáiról esett szó, január 29-én került sor a Lónyay-Hatvany Villában.
A Danube Institute új rendezvénysorozatának első eseményén, Trump’s Dilemma: Reshoring or Friendshoring címmel Philip Pilkington és Carlos Roa vendégkutatóink beszélgettek Julius Krein-el, az American Affairs szerkesztőjével Amerika gazdasági stratégiájáról, és a mögötte meghúzódó politikai érdekekről. A résztvevők megvitatták, hogy az USA számára a hazai ipar visszatelepítése (reshoring) vagy a termelés baráti országokba történő kiszervezése (friendshoring) jelent-e hatékonyabb megoldást a jövőben. Továbbá szó esett az amerikai kereskedelmi politika változásairól, a technológiai fejlődés szerepéről, valamint a globális hatalmi viszonyok átalakulásáról.
Bevezetőjében Philip Pilkington makrogazdasági elemzőként bemutatta a MAGA-mozgalom két lényeges vonatkozását. Az egyik a hazai haza munkásosztály erősítését jelenti, és az USA ipari kapacitásának fejlesztését célozza meg. A másik pedig olyan geopolitikai stratégia, amely a változó világrend folyamataira igyekszik reagálni. Pilkington szerint az USA gyártási kapacitásának csökkenése negatív hatással van az Amerika geopolitikai helyzetére, mivel kiszolgáltatottá teszi az ellátási láncokat, és folyamatos kölcsönök felvételére ösztönzi a központi kormányzatot. Hangsúlyozta, hogy a szankciók alkalmazása minden esetben csupán átmeneti intézkedés lehet, mivel Kína az amerikai korlátozások ellenére is fejlettebb mesterséges intelligencia algoritmusokat tudott fejleszteni, mint a kaliforniai versenytársai.
Carlos Roa politikai elemző rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok ipari stratégiájában nem kap megfelelő hangsúlyt az alapanyagok biztosításának kérdése, amely elengedhetetlen az ipari termelés növeléséhez. Véleménye szerint egy új amerikai kormány olyan gazdaságpolitikai környezetet kell kialakítson, amely kedvezőbb feltételeket biztosítana a külföldi befektetők számára, ami részben megoldaná ezt a problémát. Ezt követően a tech-ipar sajátosságaira tért ki, kiemelve, hogy az innovatív vállalatok gyakran a régebbi cégek működési hiányosságaira mutatnak rá, hogy átcsábítsák a befektetőet és részvényeseket. Példaként említette Elon Musk-ot, aki gyakran bírálta a túlbürokratizált állami struktúrát és más multinacionális cégeket.
Julius Krein szerkesztő a friendshoring politikai következményeiről beszélt. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú meghatározni, mely országok tekinthetők megbízható szövetségesnek a gazdasági együttműködés szempontjából. Példaként Vietnám helyzetét említette, amelynek szerepe ebben a kérésben még nem letisztázott, hiszen az ázsiai ország mind Kínával mind pedig az USA-val szoros kapcsolatokat ápol. Krein szerint az első Trump-kormányzat idején az infláció hiánya miatt eltérő gazdasági környezet uralkodott, a jelenlegi helyzetben viszont a vámpolitika fontos szerepet tölthet be az amerikai gazdaság stabilizálásában. Továbbá hangsúlyozta, hogy bár a szankciók rövid távon gazdasági hatással bírnak, hosszú távon nem bizonyulnak hatékony eszköznek, hiszen az érintett országok gyakran képesek alternatív megoldásokat találni.