Miközben az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozása még alig egy éves, a Bizottság már most is finomhangoláson dolgozik. Eközben azonban meglepő módon tiltást vezetett be a mesterséges intelligencia (AI) ügynökök online megbeszélésekre való belépésére. Mi lehet a lépés hátterében, és mit jelent ez a mindennapjainkban?
Az Európai Unió végrehajtó intézménye új szabályt vezetett be: a mesterséges intelligenciával működő virtuális asszisztensek nem vehetnek részt az online megbeszéléseiken. A szabályt először ebben a hónapban alkalmazták egy találkozón, ahol a szabályokat ismertető prezentációs dia elején az „AI ügynökök nem engedélyezettek” mondat állt.
Ez különös fordulat az AI-technológia legújabb fejleményeire, nevezetesen a „mesterséges intelligencia ügynökök” megjelenésére való tekintettel. Az AI ügynökök többre képesek, mint a mostanában legnépszerűbb OpenAI ChatGPT-je, vagy hasonló alkalmazások, amelyek információt generálnak, vagy feladatot végeznek el utasításra.
Erről a technológiáról már volt szó az Európai Bizottság március 31-én közzétett „virtuális világokról” szóló átfogó csomagjában, amelyben így fogalmaztak: „Az AI ügynökök olyan szoftveralkalmazások, amelyek képesek érzékelni és interakcióba lépni a virtuális környezettel.”
Jelenleg a technológia nincs külön szabályozva, ugyanakkor az ezeket az ügynököket működtető AI-modellekre vonatkozni fog az EU kötelező erejű AI-rendelete, az AI Act.
A fejlemény annál is inkább érdekes, mert eközben Brüsszel ugyanakkor már finomítana a mesterséges intelligencia szabályozásán. A hírek szerint a Bizottság egyszerűbb, kevésbé leterhelő megfelelési kötelezettségeket szeretne, hogy támogassa az AI innovációt Európában.
Április 9-én, az Európai Bizottság által indított AI Continent Akcióterv szintén a mesterséges intelligencia fejlődését tervezett segíteni. Henna Virkunnen, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős területen, így fogalmazott: “Európa AI Continent Programja elősegíti, hogy a kontinens globális vezető szerephez jusson az AI területén, erősíti innovációs képességeit, és ösztönzi a mesterséges intelligencia technológiák széleskörű elterjedését.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A szabályozási kettősség érdekes fényt vet az EU AI-hoz való viszonyára: egyszerre igyekszik kordában tartani és serkenteni az innovációt, aminek térnyerése rohamosan nő.
Forrás: Microsoft
De mit is jelent az, hogy az Európai Bizottság megtiltotta az AI-asszisztensek részvételét a megbeszélésein nekünk, hétköznapi felhasználóknak?
Ahogy a fenti ábrából is kiderül, egyre több ember használ AI-t jegyzetelésre, meetingösszefoglalásra, vagy e-mailek megfogalmazására. Az EU döntése precedens értékű lehet: más szervezetek, cégek is követhetik.
Ha az AI-asszisztenseket nem lehet alkalmazni egy online megbeszélésen, az komoly visszalépés lehet azoknak, akik már integrálták a munkafolyamataikba ezeket az eszközöket. A Microsoft egy kutatásából kiderült, hogy a dolgozók 75 százaléka használ AI-t a munkahelyen, így a szabályozás közvetlenül hatással lehet a munkafolyamatok hatékonyságára.
Ez a lépés azt jelzi, hogy még maga az EU is óvatosan közelít az AI-asszisztensekhez, és általában véve a mesterséges intelligencia technológiájához. Akár otthon, akár a munkahelyen, egy újfajta digitális etikett kialakulásának lehetünk tanúi. Érdemes nekünk is alaposan átgondolni, hogy például egy érzékeny megbeszélésről kérünk-e AI-alapú jegyzetelést vagy összefoglalót, hiszen a legtöbb eszköz valamilyen formában adatokat gyűjt, feldolgoz, és külső szervereken tárol. Azt is mérlegelnünk kell, valóban időt vagy energiát spórolunk-e ezek használatával, illetve ha egyes folyamatokat teljesen átadunk az AI-nak, milyen értékes részletekről maradhatunk le. A legfontosabb viszont az, hogy tájékozottan, az információk tudatában hozzunk döntést – bármelyik irányba is indulunk el.
Szemlézte: Nagy Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
