A koronavírus járvány, majd az ukrajnai háború kitörése kétségkívül előrevetítette, hogy a 21. század első évtizedei fordulópontot, mitöbb unikális időszakot jelenthetnek az emberiség történetében. A globalizáció, amely az eddig fennálló világrendet jellemezte, sokak véleménye szerint megrendülni látszik. Ezzel szemben Ian Bremmer, a Eurasia Group elnöke úgy gondolja, hogy a globalizáció csupán átalakul, amelynek körülményeit a Foreign Affairs-ben taglalta.
A 2020-as év pandémiája, valamint a jelenleg folyó háború nem az első tényezők, amelyek a globalizáció lelassulását okozzák. Az első ilyen időszakot hasonlóan egy járvány és egy háború zárta le: egészen pontosan az első világháború, illetve az 1918-as spanyolnátha.
Ennek ellenére a globalizáció második korszaka 1989-től kezdődően rengeteg válságot túlélt, ide értve a 2008-as nagy pénzügyi válságot vagy a 2016-os Brexitet. Bremmer szerint „a gazdasági integráció vége helyett a világ olyan geopolitikai recessziót tapasztal, ami magával sodorja a globalizációt is.”
Ennek ellenére a hiperglobalizációnak már a 2008-as pénzügyi válság során vége szakadt, azaz lelassult az USA vezette unipoláris világrend által előidézett kereskedelmi liberalizáció és gazdasági integráció. Ennek három fő oka van: az USA többé nem kívánja erőltetni ezt a rendet, Kína egyelőre nem képes saját elképzeléseit implementálni, valamint nincs olyan harmadik fél, amely képes lenne felvenni a versenyt, és átvenni az USA helyét. Bremmer véleménye szerint
ahhoz, hogy a globalizációnak teljesen vége legyen, az USA érdekeinek ütköznie kell azzal. Ez a tény azonban egyelőre nem áll fenn,
hiszen az elmúlt évek gazdasági trendjei azt mutatják, hogy a nemzetközi kereskedelem virágkorát éli. Ez azzal jár együtt, hogy a legtöbb ország sikerrel illeszkedett be a globális gazdasági rendszerbe, ám egy magasabb fokú integráció már nem szolgálna plusz előnyökkel a résztvevő aktorok számára.
A világkereskedelem és GDP arányának alakulása 1970-től 2020-ig
Forrás: macrotrends.net, a Világbank adatai alapján
A magasfokú integráció előnyeivel szemben a globalizáció nyerteseinek számos egyéb kihívással kell szembenéznie, különösképp a világkereskedelem és a geopolitika viszonyának területén. A nagyhatalmak egymástól való távolodása kiemelt megpróbáltatást jelent, azonban ez a jelenség csupán bizonyos esetekben jelent végső szakítást a legfontosabb szereplők között.
Hasonló speciálitást mutat Oroszország helyzete az orosz-ukrán háború viszonylatában. Tekintve, hogy a legtöbb nyugati ország eddig soha nem látott szankciókat vezetett be a Föderáció ellen, elképzelhető, hogy az orosz-nyugati gazdasági viszonyok örökre megváltoznak a háború következtében. Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy
a globális függőség következtében Oroszország nemzetközi kapcsolatainak „befagyása” valószínűleg nem végleges a nemzetközi kereskedelem többi szereplőjével, ide értve például Kínát vagy Indiát.
Ennél enyhébb távolodást mutatnak az amerikai-kínai gazdasági viszonyok. Tekintve, hogy napjaink háborúi már nem csupán a harctéren dőlnek el, hanem gazdasági képességek, különösen az erőforrások terén, megjelent bizonyos ágazatok „biztonságiasítása” geopolitikai előnyszerzés céljából. Ezt példázzák az Amerikai Egyesült Államok Kínába való exportot korlátozó intézkedései, amelyekről korábban itt írtunk. Mindezek ellenére – ahogy Bremmer is megjegyzi – a bilaterális szerződések száma ezen országok között folyamatosan növekszik, így egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei.
A geopolitikai színtér egyértelmű vezetőjének hiányában a globalizált világ aktorai igyekeznek egyfajta rezilienciát kiépíteni a kívülről jövő válságok ellen, azonban ez fragmentációt okozhat a nemzetközi közösségben. Ahogy Bremmer fogalmaz, „lehetséges, hogy a határokon átívelő gazdasági tevékenység geopolitikai befolyási övezetekre fog felaprózódni, hiszen az országok saját szövetségeseikkel mélyíteni, ellenfeleikkel lazítani akarják az integrációt.”. Ezen töredezettség egybeesik azokkal a geopolitikai trendekkel, amelyek szerint az unipoláris világrend megrendülése után újabb szövetségi rendszerek vannak kialakulóban a nemzetközi színtéren.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon