Európában az idei tél nem tartozott a leghidegebbek közé, azonban Oroszországban más volt a helyzet. Ott januárban nem volt ritka a -30 C fok sem. Ez a szélsőséges időjárás komolyan megviselte az ország fűtési rendszerét. Moszkva agresszív külpolitikája ráadásul jelentős erőforrásokat vont el az infrastruktúra elől.
Így hát nem is annyira meglepő, ha a szovjet korban kiépített elektromos hálózatok a nem megfelelő forráselosztás és a nyugati szankciók miatt nem működnek megfelelően. Ez azonban már csak azért is érdekes, mert Oroszország elképesztő mennyiségű energiával rendelkezik, viszont annak nagy részét exportra szánja. A kiadások egyre nőnek, Moszkva pedig szépen lassan hadigazdaságra tér át.
A szélsőséges időjárásnak köszönhetően minden évben lehet hallani fűtési nehézségekről Oroszországban. A szovjet korból származó fűtési infrastruktúra, elektromos hálózat és a gyengén szigetelt lakóházak mind nehezítik a lakosok téli mindennapjait. Ráadásul nem a távoli Szibériáról van szó, hanem a központi régiókról. Így a fűtési válság egyszerre felütötte fejét a moszkvai, szentpétervári, tveri, és volgográdi régióban.
A rendkívüli hideg okozta gondok hatására, több napra kimaradt a fűtés és az áram. Emiatt sok ezer lakos a bevásárlóközpontokba kényszerült. A Moszkva környéki városokban több mint 20 ezren maradtak villany, illetve fűtés nélkül.
⚡️ In the russian suburbs of moscow, problems with the energy infrastructure began, more than 20 thousand people remained without heat supply, - russian media.
— FLASH (@Flash_news_ua) January 9, 2024
"The entrance is completely frozen. All the batteries have broken. On the fourth day, the entrance is in this state.… pic.twitter.com/x5zTCrIQH9
Nyilván az, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, elvitte a fókuszt a belső kihívásokról, úgymint a lakhatás, az elektromos hálózat és fűtési rendszerek fejlesztése.
Az orosz kormányzat a probléma kezelésére csaknem 4,5 trilliárd rubelt (46 milliárd USD) költene, amely magában foglalja a fűtési rendszer és az elektromos hálózatok fejlesztését. Igaz, a közművek fenntartására irányuló költségek a hadikiadásokkal szemben nem rúgtak az egekbe. Oroszország ugyanis erre a célra az előző év költségvetésének csupán 2,2%-át szánta, míg az ország hadigazdaságra való átállására sokkal jelentősebb erőforrásokat csoportosított. Az előző évben a katonai kiadásokra Moszkva az éves költségvetésének csaknem 29,4%-át költötte – számolt be a Reuters hírügynökség.
A részleges hadigazdaságra való átállás elképesztő erőforrásokat foglalt le az orosz költségvetésből. Ennek természetesen ára van, amelyet a szociális kiadások csökkentésével és az infrastrukturális fejlesztések befagyasztásával kompenzálnak.
Az ország részleges hadigazdaságra való átállása jelentős megrendeléseket ad az orosz gazdaságnak. Részben emiatt is láthattunk olyan GDP adatokat, amelyek növekedést mutatnak a nyugati szankciók ellenére. Ellenben ezek a megrendelések mennek is a frontra, nem pedig az ország gazdasági vagy éppen technológiai fejlődését eredményezik. Hiszen nem innovációra van szükség, hanem jelentős mennyiségű lőszer, harckocsi gyártására. Azonban az eszközök nagy része el fog égni a fronton.
Oroszország láthatóan komoly erőfeszítéseket tett a hadigazdaságra való átállásra. Így az rajzolódik ki, hogy Moszkva hosszú távra tervezi a háború levezetését. Az erőfeszítések pedig a fronton láthatóak, ugyanis Ukrajnával szemben az orosz ipari képességek és a mobilizációs fölény égbekiáltó. Oroszország komoly hadiipari képességeket tudott kialakítani az elmúlt években, azonban az erre tett kísérletek jelentős erőforrásokat vontak el a civil szférától. Ez tükröződik abban is, hogy míg az orosz export jelentős része a fosszilis energiahordozók eladásából származik (43%), ennek ellenére az alulfinanszírozott közművek miatt az orosz lakosoknak sokszor fűtés nélkül kell átvészelniük az akár -30 C fokos telet. Az orosz vezetés a gázfegyver használatával próbálta zsarolni Európát, azonban saját maga is komoly energetikai problémákkal küszködik. Moszkva az ukrajnai fiaskóval a saját jövőjét árnyékolta be, ugyanis a sikertelen hadjárattal akár egy hosszú ideig tartó háborúval kell szembenéznie.
Szemlézte: Szabó Bence
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
