Blog

A művészeti alkotásokat sem kíméli az orosz-ukrán háború

A több, mint egy éve húzódó háború nem csupán a politikai életre, illetve a mindennapokra van hatással Oroszországban, de annak következményei az egyházi viszonyokra is kiterjednek. Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt) az ortodox egyházak között számos egyházpolitikai konfliktus került…

A több, mint egy éve húzódó háború nem csupán a politikai életre, illetve a mindennapokra van hatással Oroszországban, de annak következményei az egyházi viszonyokra is kiterjednek. Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt) az ortodox egyházak között számos egyházpolitikai konfliktus került felszínre, valamint az Orosz Ortodox Egyház nagy szerepet vállalt a háború támogatásában. A következőkben Ksenia Luchenko egyházi ügyekkel foglalkozó újságíró és médiakutató elemzése alapján tekintjük át a spirituális töltettel rendelkező művészeti alkotások jelentőségét a háború során.

Ahogy az ukrán ellentámadás körvonalazódni látszik a hadszíntéren, a Kreml nem csupán katonai szempontból próbálja megerősíteni saját állásait Ukrajnában és azon kívül, de a spiritualitás terén is. Az elmúlt hetekben számos intézkedés történt annak érdekében, hogy a vallási jelentőséggel bíró legfontosabb relikviák az inváziót támogató Orosz Ortodox Egyház ellenőrzése alá kerüljenek. Május 17. és 18. között például a Szarovi Szent Szerafim-ikont elszállították eredeti helyéről az ellenséges pilótanélküli repülőgépek okozta fenyegetésekre hivatkozva, ezt megelőzően pedig a szentpétervári állami múzeum adta át az 1547-ben szentté avatott I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem maradványait tartalmazó ezüst ereklyetartót az Orosz Ortodox Egyház számára. Mindezen események közül azonban – Luchenko szerint – a legkiemelendőbb Andrej Rubljov Szentháromság-ikonjának átszállítása a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházba a Tretyakov Galériából.

Az 1988-ban szentté avatott Andrej Rubljov 15. században született műve különösen híres szentképnek számít a szláv ortodoxiában, amely három angyal képében ábrázolja a szentháromságot, rendkívül bonyolult szimbolikával. A Galériából való átszállításra Putyin elnök személyes utasításának következtében került sor, annak ellenére, hogy azt számos szakértő ellenezte. Az AP News információi szerint Kirill Pátriárka a klérus egy magasrangú tagját is felmentette, miután az ikon áthelyezése ellen emelt szót.

A háború során az Orosz Ortodox Egyház szerepe eddig is megkérdőjelezhetetlen volt. Luchenko szerint Oroszországban egyfajta keresztény patriotizmus is kialakult.

Ennek jelenléte megmutatkozik az egyházközségek által az Ukrajnában harcoló katonák számára szervezett gyűjtések során, valamint az online információs közegben is. A háborúpártisággal együtt jár az is, hogy az egyház az inváziót ellenző tagokat retorziókkal sújthatja.

A háborúval kapcsolatos miszticizmus azonban nem csupán az egyház berkein belül jellemző, de a Kreml legfelsőbb szintjein is. Luchenko meg nem nevezett forrásból származó információi szerint Putyin elnököt és legbelsőbb körét, ideértve Szergej Sojgu védelmi minisztert is, különösen foglalkoztatják a különböző rituális szertartások. A miszticizmus elitek körében való jelenlétét Lauren Wolfe cikke is alátámasztja. Ezen jelenség rituáléiban jelen vannak az „ortodox kereszténység elemei és terminológiája, azonban magába foglalja a pogányság és a népi ezoterizmus hagyományait is.”

Ezek jelenlétét jól mutatja például az Orosz Fegyveres Erők Székesegyházának felszentelése: az épületben 48 ikon található, amely megegyezik második világháborúban való orosz részvétel hónapjainak számával,

illetve egyes források szerint a lépcsők is nácik által használt eszközök beolvasztott anyagából készültek. A miszticizmus fontossága a hadszíntéren is egyértelmű: április közepén két ikont tulajdonítottak el az orosz megszállók Luhanszk és Herszon megyékben.

Összefoglalva tehát mind az orosz társadalmat, mind az elitek legfelsőbb köreit áthatja az ortodox miszticizmus jelensége, amelynek háborúpárti aspektusai is vannak. Ahogy azt a Szentháromság-ikon esete is mutatja, ezen szélsőséges háborúpártiság áldozatai akár művészeti alkotások is lehetnek.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon