Az orosz-ukrán háború kitörésére adott reakciókból jól látszik, milyen drámai fordulatot vett a berlini nagystratégia – fogalmaz a Foreign Policy hasábjain Jeff Rathke külpolitikai szakértő. Cikksorozatunk első részében a védelmi politikával kapcsolatos paradigmaváltást elemezzük.
A német politikában általában úgy következik be változás, mint a csőd Ernest Hemingway egyik regényének értelmezésében: először szép fokozatosan, aztán hirtelen – von párhuzamot Jeff Rathke, a Kortárs Német Tanulmányok Amerikai Intézete nevű washingtoni agytröszt elnöke. Mint visszaemlékszik, ehhez a mintához igazodva gyorsult fel 2011-ben a fukushimai atomerőmű-baleset után a nukleáris energia kivezetésének üteme, majd 2015-ben így döntött Angela Merkel volt kancellár több mint egy millió menekült befogadásáról.
A szerző úgy látja, hogy a felsoroltakhoz hasonló drasztikus paradigmaváltás ment végbe a német külpolitikában is az orosz-ukrán háború kirobbanása utáni napokban. Ezen kis idő leforgása alatt – írja – a német vezetés szakított poszthidegháborús álmaival, és felvállalta a kemény konfrontációt Moszkvával.
Február 27-én maga Olaf Scholz kancellár is arról beszélt a Bundestagban, hogy „fordulópont” következik az orosz-német kapcsolatokban.
Scholz beszéde alatt azt is bejelentette, hogy egy csaknem 100 milliárd eurós fegyverkezési programot is elindítanak. Erre mindenképp szüksége is van Berlinnek, hisz a szakértők már évek óta figyelmeztetnek: a német fegyveres erő, a Bundeswehr katasztrofális állapotban van. Ennek fő oka az, hogy az utóbbi évtizedekben a berlini vezetés folyamatosan vonta el a hadsereg forrásait. A tavaly megválasztott kancellár utalást tett arra is, hogy
a korábban tervezett F/A-18 Super Hornet vadászrepülőgépek vásárlása helyett valószínűleg a modernebb F-35-ös típusra esik majd a szövetségi kormány választása.
Emellett megígérte, hogy növelik a német hadsereg létszámát Litvániában, valamint hogy légelhárító ütegekkel segítik a NATO keleti tagállamait. Scholz azt is kijelentette, hogy Berlin elkötelezi magát a NATO által elvárt két százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítás mellett, amelyet már nagyon régóta nem teljesít.
Cikksorozatunk következő részében Németország külpolitikai fordulatának gazdasági és pártpolitikai következményeit elemezzük.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell és Iralnda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
