Az OpenAI 2022 novemberében indította ChatGPT nevű chatbotját. Áprilisban az oldal látogatottságának száma már meghaladta az 1,8 milliárdot. A chatbot hihetetlen népszerűsége korábban nem tapasztalt mértékben hívta fel a közvélemény figyelmét az új technológiák lehetőségeire. De milyen hatással lehet a GPT-mánia a mesterséges intelligencia egyéb innovációra?
A ChatGPT egy chatbot (vagy technikai értelemben egy "nagy nyelvi modell"), amelyet az amerikai OpenAI mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat hozott létre. Amikor felteszünk neki egy kérdést, az egy hatalmas szöveges adathalmazból merít, hogy emberhez hasonló választ adjon a kérdésre. A ChatGPT képes a többi között verseket írni, recept ötleteket adni, számítógépes kódokat létrehozni és kutatási struktúrát írni.
Az Open AI chatbotja mindössze 5 nap alatt 1 millió felhasználóra tett szert, ezzel a leggyorsabban növekvő fogyasztói szoftver alkalmazássá válva. Jelenleg több mint 100 millió aktív felhasználóval és havi 1,8 milliárd körüli látogatóval rendelkezik.
Forrás: Statista
Adatok forrása: Similarweb
Szoftveripari szakértők becslései szerint a ChatGPT üzemeltetési költségei napi 100 000 és 700 000 dollár, illetve havi 3-21 millió dollár között mozognak.
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman Twitter válasza is alátámasztja, hogy a ChatGPT üzemeltetési költségei rendkívül magasak.
we will have to monetize it somehow at some point; the compute costs are eye-watering
— Sam Altman (@sama) December 5, 2022
Egy május 1-én megjelent Foreign Policy elemzés azt taglalja, hogy milyen hatásai lehetnek a “GPT-mániának” a tágabb értelemben vett mesterséges intelligencia fejlesztésekre. A szerző, Bhaskar Chakravorti arra hívja fel a figyelmet, hogy a
ChatGPT hihetetlen gyors köztudatba kerülése és az arra fordított összegek más, fontosabb mesterséges intelligencia fejlesztésektől vonják el a figyelmet és a kapacitást.
A mesterséges intelligencia (röviden: MI) fontos innovációi közé tartozik például a gyógyszerfejlesztés felgyorsítása, a rákos megbetegedések felismerése a diagnosztikai képeken, az klímavédelmi kezdeményezések előmozdítása világszerte, valamint hatékony mezőgazdasági technikák fejlesztése.
Pusztán az egészségügyre fókuszálva, a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja az emberi életet és jólétet. Tavaly például, a Google tulajdonában lévő DeepMind által kifejlesztett mesterséges intelligencia-rendszer, az AlphaFold bebizonyította, hogy képes megjósolni a tudomány által ismert szinte valamennyi fehérje szerkezetét.
Ez a felfedezés drámai hatással lehetne az új gyógyszerek fejlesztésének felgyorsítására és a költségek csökkentésére.
Más egészségügyi MI projektek algoritmusokat fejlesztenek ki például a mellrák korai felismerésére. Ezekhez és az ehhez hasonló projektekhez folyamatos összpontosítás, kísérletek, támogatás és rengeteg erőforrás kell. A generatív mesterséges intelligencia projektekkel (mint a ChatGPT) azonban nehéz versenyezni.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztők és az arra fordított befektetési összeg ugyanis száma nem végtelen.
Jelentős kihívást jelent a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges képzett szakemberek hiánya, illetve ezek egy helyre történő koncentrációja. Ők ráadásul nemcsak a fejlesztéshez, hanem a felmerülő etikai megfontolások és káros tartalmak szabályozásához is kellenének. A nagyvállalatok azonban, a GPT-fejlesztésére összpontosítanak, az etikai személyzetet pedig csökkentették. Ebből is látszik, hogy nincs elegendő munkaerő.
Egy másik akadály a GPT fejlesztéséhez szükséges pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos, mivel a GPT teljesítménye drága szerverekre és speciális chipekre támaszkodik. Az MI-innováció következő korszakát valószínűleg két vállalat fogja uralni: A Google tulajdonában lévő DeepMind és a Microsoft által finanszírozott OpenAI, a ChatGPT létrehozója. Mindkét vállalat folyamatosan növeli beruházásait ezen a területen.
Mivel a mesterséges intelligencia hatalom néhány nagyvállalat köré csoportosul, a fejlesztések egyre inkább közvetlen és azonnali kereskedelmi célokra összpontosítanak.
Az ebből származó haszon miatt pedig egy kormánynak sem áll érdekében a nemzeti és társadalmi érdekek irányába terelni a fejlesztéseket.
Összefoglalva, a GPT-fejlesztés előtérbe helyezése azzal a kockázattal jár, hogy figyelmen kívül hagyja a mesterséges intelligencia más, fontosabb felhasználási módjait. Ráadásul, a szűkös humán tőke források és a fejlesztések drága jellege korlátozhatja a más létfontosságú kutatási területekre történő beruházásokat.
Szemlézte: Kocsis Gabriella
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
