Tavaly a leggyakrabban használt angol kifejezés a Global Language Monitor kutatása szerint a “denier” (magyarul tagadó), a második legnépszerűbb pedig a COVID volt. 2023-ban valószínűsíthetjük, hogy a legtöbbet használt szó a világon (vagy legalább az angolul beszélő részein mindenképpen) az AI (Artificial Intelligence, magyarul Mesterséges intelligencia) lesz.
Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, a technológiai fejlődés eme új szakasza eddig elképzelhetetlen távlatokat nyit meg, ugyanakkor legalább annyi problémával is jár.
Mivel az AI-t nem kormányok, hanem cégek fejlesztik, így egyre sürgetőbb kérdéssé válik, hogy milyen szabályozásokat vezessenek be az államok vezetői a még gyerekcipőben járó technológiára.
Az új helyzetre adott válaszok eddig meglehetősen különbözőek voltak.
Gyakori téma a különböző politikai oldalak és ellenfelek között, hogy a demokratikus felhatalmazással rendelkező kormányok milyen mértékben befolyásolhatják, szabályozhatják az azzal nem rendelkező nagyvállalatok működését, tevékenységét. Különösen igaz ez az AI esetében: a napjainkban rendkívül gyorsan fejlődő iparág eddig még nem volt számottevően szabályozva.
Ez annál is inkább sürgető kérdéssé válik, mert - eltekintve a technológia újdonságától és összetettségétől - az AI-t fejlesztő cégek még az informatikai szektorhoz képest is rendkívüli mértékben fejlődtek az elmúlt hónapokban, hiszen a ChatGPT a világtörténelem leggyorsabban növekvő alkalmazása lett 2023. február 1-jén. Így tehát mind a döntéshozók, mind a szakértők szerint
elengedhetetlen, hogy új szabályozások lépjenek életbe a felhasználók adatainak biztonsága érdekében és azért, hogy a fejlesztések megfelelő mederben folytatódhassanak.
A rivális országok már versengenek a fejlesztésekben: az újszerű technológia bővelkedik eddig még feltérképezetlen területekben, amelyek kiaknázása komoly lépéselőnyt jelentene egyes országok számára.
Ezen kívül számos olyan terület létezik mind a gazdaságban, mind a mindennapi életben területein, ahol az AI-alapú chatbotok már megjelentek, és egyre több problémát hoznak létre. Példa erre a szerzői jog, hiszen , a jogszabályok (még) nincsenek optimalizálva az AI által generált új helyzetekre.
Nemcsak a jogi keretek bizonyulnak elavultnak az AI robbanásszerű fejlődéséhez képest: döntéshozók már a legmagasabb szinteken is elkezdtek foglalkozni a kérdéssel. A széles tömegek számára is elérhető mesterséges intelligenciára épülő chatbotok ugyan még gyerekcipőben járnak, ugyanakkor az AI technológia óriási potenciállal rendelkezik.
Ezt csak nyomatékosítja a tény, hogy azok is sorra szólalnak fel és fejezik ki aggodalmaikat a jelenleg zajló technológiai forradalommal kapcsolatban, akik a laikusoknál sokkal tapasztaltabbak és szakértők a témában.
A teljesség igénye nélkül: az AI-fejlesztések úttörőjének számító Geoffrey Hinton, az önvezető technológiát is fejlesztő Tesla vezérigazgatója, Elon Musk, vagy éppen az Apple társalapítója, Steve Wozniak (utóbbiak még egy nyílt levelet és petíciót is írtak, hogy hat hónapra szüntessenek be minden GPT-4-nél fejlettebb rendszerrel kapcsolatos fejlesztést és kutatást). A leghangosabban talán Elon Musk hangsúlyozta az AI-ban rejlő veszélyeket és a szabályozások szükségességét.
Elon Musk on AI:
— Citizen Free Press (@CitizenFreePres) April 18, 2023
"There should be some government oversight because it's a danger to the public." pic.twitter.com/cyFzDzKbKP
A kormányok, feltételezhetően a rájuk nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt kezdtek el lépéseket tenni a mesterséges intelligencia fejlesztésének szabályozására. Az USA-ban Joe Biden elnök már találkozott a legnagyobb AI-t fejlesztő cégek vezetőivel, akikkel a potenciális veszélyekről tárgyalt. Emellett az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman a Szenátusban köteles megjelenni, ahol a fent említett témát fogja kifejteni.
A szabályozások terén élen jár az Európai Unió, hiszen a tagállamok között ebben a kérdésben szinte teljes az egyetértés.
A világon egyedülálló módon az EU vezetett be és dolgozik további szabályokon, amelyek vállalatokat és magánszemélyeket egyaránt érintenek. Még egy lépéssel tovább ment azonban Olaszország: átmenetileg betiltotta a ChatGPT használatát.
Látható, hogy a mesterséges intelligencia idővel életünk szerves részévé válhat, a fentiek azonban bizonyítják, hogy számos kihívással kell még szembenéznünk addig is. Számos állam küzd a megfelelő és gyors válaszok megtalálásáért, hiszen az AI egyelőre csupán vicces chatbotnak tűnik, hamar válhat stratégiai fontosságú fegyverré.
Szemlézte: Ferencz Attila Norbert
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
