Nyolc hónap maradt mindössze az új START-szerződés lejártáig, de a Trump-adminisztráció továbbra is Kína csatlakozását erőlteti – írja Daniel Larison az American Conservative magazinban.
A Foreign Policy forrásai szerint, a Trump-kormány kitartóan szorgalmazza Kína csatlakozását a nukleáris szerződéshez, annak ellenére, hogy fegyverkorlátozási szakértők ezt hiábavaló próbálkozásnak tartják, és az idő is vészesen fogy az Obama-kori START-szerződés megszűnéséig.
Kína csatlakozását erőltetni valóban nem tűnik túl logikusnak: egyrészt, mert nem úgy néz ki, hogy Kína bármikor a közeljövőben fegyvermegállapodást akarna kötni pont Amerikával, másrészt, ha esetleg meg is lehetne győzni a szerződés aláírásáról, ez egy olyan nukleáris arzenál kiépítését tenné lehetővé neki, amilyen most még nem is áll a rendelkezésére. Nincs értelme egy olyan államot győzködni egy fegyvercsökkentési megállapodásról, aminek most csak a szerződés által megengedett fegyverek töredéke van a birtokában.
Ez azt jelenti, hogy nem áll fenn kényszerhelyzet, Kína nukleáris fegyverkészlete eltörpül ugyanis az amerikai mellett. Ennyi erővel Pakisztán és Izrael csatlakozását is lehetne szorgalmazni.
Egyértelmű, hogy nem ez áll a tárgyalások hátterében. A kormány egyszerűen nem tervezi a új START-szerződést meghosszabbítani, a Kína-kártya kijátszása pedig egy elterelő hadművelet, ami az időhúzást szolgálja a szerződés lejártáig. Fegyverkorlátozási megállapodásokat a gyakorlatban két együttműködő állam köt, akiknek célja a feszültség kölcsönös csökkentése. Nem mondható barátságosnak most a viszony Peking és Washington között, így ha Kína csatlakozásának lenne is alapja, akkor is a lehető legrosszabbkor merült fel a lehetősége.
A Trump-adminisztráció korábbi és jelenlegi tisztviselői elutasítják a feltételezést, miszerint Kína csatlakozását az időhúzás miatt erőltetnék, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a pekingi vezetést meg lehetne győzni kellő fokú nyomás gyakorlásával. „Az egyetlen értelme ennek a megállapodásnak Kína sikeres beléptetése lenne a szerződéses felek közé” − mondja a Hudson Institute szakértője, Tim Morrison, aki korábban a Trump-kormány Nemzetbiztonsági Tanácsában segítette az elnöki döntéshozatalt. „Az amerikai biztonságra és az Amerika által képviselt eszmékre Kína a legnagyobb fenyegetés. Oroszország ugyan rendelkezik nukleáris fegyverekkel, de az egy benzinkutat működtető maffia-állam.”
Ugyanakkor a szerző szerint Kínát nem fogják tudni meggyőzni egy olyan megállapodás aláírásáról, ami számára semmilyen hasznot nem hoz, a kínai fenyegetés pedig nem nukleáris fegyverkészletében nyilvánul meg.
Az évek óta tartó büntető intézkedések ellenére sem tudja a Trump-adminisztráció engedményekre rávenni sem az iráni, sem az észak-koreai vezetőséget. Akkor miért gondoljuk, hogy Kína majd egy könnyű falat lesz? Ha nem a szerződés szándékos megbuktatása a cél, akkor sincs most idő ilyesmire, mert 2021 februárjában lejár az új START-szerződés és nem lesz semmilyen elérhető eszköz a két legnagyobb nukleáris fegyverkészlet korlátozására. Kína beléptetésének légből kapott ötlete az American Conservative szerzője szerint nem több, mint taktikai időhúzás, ami a szerződés lejártáig fog húzódni.
Szemlézte: Buzási Ramóna
