Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok egyre erősebb kommunikációt engedett meg magának az ukrán konfliktus kapcsán Oroszországgal szemben. Sok szakértő azonban attól fél, hogy Joe Biden és adminisztrációjának kijelentései csak olajat öntenek a tűzre és végső soron csak az ukránok életét keserítik meg. Minderről Michael Hirsh értekezik a Foreign Policy hasábjain.
A legélesebb kijelentésre akkor került sor, amikor az Egyesült Államok elnöke egy Ukrajnának szánt 33 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélycsomagról beszélt. Ekkor ugyan is Biden azt mondta, hogy meg akarják büntetni Oroszországot.
Védelmi minisztere, Loyd Austin pedig nemsokkal ezután arról értekezett Kijevből, hogy az USA hosszú távú célja Oroszország meggyengítése és képességeinek „megnyirbálása”.
Az éles és agresszív kijelentéseket Moszkva sem hagyta szó nélkül. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint a nyugati kommunikáció rámutat arra, hogy a NATO már valóban egy proxyháborút folytat az országa ellen. Az orosz politikus óvatosságra intett, hisz szerinte a háború következő fokozata a nukleáris fegyverek bevetése lenne.
Míg mi csak elborzadunk mindkét fél kommunikációján, egyesek dicsérik a Biden-adminisztrációt. Több (ex) NATO tisztviselő szerint ugyanis az orosz fenyegetések csak üres szavak. Anders Fogh Rasmussen korábbi NATO főtitkár szerint ez [a kemény retorika] az egyetlen járható út Putyinnal szemben. A volt főtitkár hozzáteszi, hogy a múltban elkövették azt a hibát, hogy Moszkva katonai erejét túlságosan felül, míg Putyin brutalitását túlságosan alulbecsülték. Mindez azért eléggé furcsán hangzik, hisz a nyugat és az egész világ láthatta a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Csecsenföldön, hogy mire is képes az orosz hadigépezet a győzelem kivívása érdekében.
A lap szerint az USA újfajta retorikáját az ukrán katonai sikerekkel lehet magyarázni.
Ez alapján ugyanis Moszkva már nem reménykedhet abban, hogy a teljes országot elfoglalja vagy hogy Kijevben egy bábkormányt állít fel. A szerző szerint az oroszok is belátták ezt, épp emiatt koncentrálnak ma már inkább a donbassz-i régióra, mintsem Kijevre.
This assistance would provide even more artillery, armored vehicles, anti-armor, and anti-air capabilities. And it would deliver much-needed humanitarian assistance like food, water, medicines, shelter, and other aid.
— President Biden (@POTUS) April 28, 2022
I hope Congress will pass this funding request quickly.
Egyesek szerint azonban az amerikai háborús és agresszív retorikával a NATO előbb-utóbb átlépheti a képzeletbeli vörös vonalat.
Sokan aggódnak, hogy az egyre intenzívebb Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás előbb vagy utóbb sarokba szoríthatja Moszkvát, amely ezután még keményebb eszközökhöz nyúlhat (például taktikai nukleáris fegyverekhez) a győzelme érdekében. Sean Monaghan Oroszország szakértő szerint, ha a fentebbi kijelentésekhez hozzávesszük Biden Lengyelországban elmondott mondatait (azaz, hogy meg kell fosztani a hatalomtól Putyint), fennáll annak a veszélye, hogy eszkalálódik a háború. Ráadásul a háttérben folyó béketárgyalásokra is nagymértékben hatással vannak/lehetnek az amerikai elnök szavai, így végső soron csak az ukrán lakosság szenvedéseit „hosszabbítják” meg vele.
George Beebe korábbi CIA alkalmazott szerint olyan, mintha az amerikai vezetés elfelejtette volna a legfontosabb célt: a nukleáris háború elkerülését.
Szerinte ugyanis Moszkvának megvannak azon képességei, hogy ne csak Oroszország, hanem mindenki (is) elveszítse ezt a háborút.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
