Blog

Ecuador harca a szervezett bűnözés ellen: Noboa lesz Ecuador Bukeléje?

A bűnbandák látványos és összehangolt támadásainak sorozatát követően Ecuador kritikus fordulóponthoz érkezett, ahol az erőszakos bűncselekmények példátlan növekedésével kell szembenéznie. A TC Televisión elleni közelmúltbeli támadás Guayaquilban, Ecuador legveszélyesebb városában emlékeztetőként…

A bűnbandák látványos és összehangolt támadásainak sorozatát követően Ecuador kritikus fordulóponthoz érkezett, ahol az erőszakos bűncselekmények példátlan növekedésével kell szembenéznie. A TC Televisión elleni közelmúltbeli támadás Guayaquilban, Ecuador legveszélyesebb városában emlékeztetőként szolgál azokra a kihívásokra, amelyekkel a nemzet küzd.


Az összehangolt erőszak, amely túlmutat a hagyományos bandák által felügyelt területeken, új és riasztó szakasz közeledtét jelzi a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Miközben Daniel Noboa elnök határozottan fellép a bűnbandák ellen, Ecuador kénytelen szembenézni nemcsak a közvetlen fenyegetésekkel, hanem azokkal a mélyen gyökerező problémákkal is, amelyek táplálták ezeknek az erőszakos csoportoknak a felemelkedését. A latin-amerikai ország, amely egykor viszonylag biztonságosnak számított, mára a szervezett bűnözés csomópontjává vált.

Az elmúlt években tapasztalt erőszakos bűncselekmények számának megugrása sokkolta és megdöbbentette az ecuadoriakat. A gyilkosságok aránya 2018 és 2023 között több, mint hatszorosára emelkedett, elérve a 100 000 emberre jutó 40 gyilkosságot.

Ecuador ezekkel az adatokkal bekerült a top három legveszélyesebb latin-amerikai ország közé – Venezuela és Honduras mellett.

A TC Televisión elleni arcátlan támadás és más összehangolt incidensek, beleértve egy egyetem megszállását, kórházakat, emberrablásokat és támadásokat különböző régiókban, komor képet festenek a bűnszervezetekről, amelyek kiterjesztik befolyásukat a hagyományos kereteken túlra.

Nemrég rövid időre 158 börtönőrt és 20 adminisztratív alkalmazottat ejtettek túszul legalább hét börtönben a dél-amerikai országban fokozódó biztonsági válság közepette – végül mindannyiukat szabadon engedték.

Az eszkalálódó erőszakra válaszul Daniel Noboa elnök megkezdte a szervezett bűnözés elleni fellépést. A rettegett bandafőnök, Adolfo Macías - más néven Fito – szökése a börtönből tovább fokozta a válságot. Noboa elnök országos szükségállapotot hirdetett és kijárási tilalmat rendelt el, 20 bandát terrorista csoportnak minősítve. Sürgette a hadsereget, hogy "semlegesítse" ezeket a csoportokat a nemzetközi humanitárius jog keretein belül. Míg az elnök intézkedései elnyerték a közvélemény támogatását, a közelmúlt eseményei rávilágítanak azokra a monumentális kihívásokra, amelyekkel a helyzet ellenőrzése során szembesül.

Daniel Noboa tovább erősített intézkedésein az úgynevezett "belső fegyveres konfliktus" eddig példátlan kihirdetésével. A háborús törvényeket úgy alkalmazzák majd a szervezett bűnözőkre, mintha terroristák vagy lázadók lennének – az állami hatóságok ugyanis képtelenek érdemben kezdeni bármit ezzel a bűnözési spirállal.

A kommentátorok és kritikusok megjegyezték, hogy a kormány nem rendelkezik egyértelmű stratégiával, habár a bandák ellen hirdetett háború kemény fellépést és komoly feszültségeket ígér.

Ecuador bűnöző-paradicsomi jellege a kokaintermelő szomszédok közelsége és a porózus tengerpart miatt alakult ki, megkönnyítve a kartellekkel és a transznacionális bűncsoportokkal való kapcsolatokat. A dolláralapú gazdaság lehetőséget biztosít a bandák számára, hogy mozogjanak és „tisztára mossák” az illegális jövedelmeket. Az IMF költségvetési igényei által vezérelt biztonsági kiadások csökkentése tovább gyengítette az ország képességét a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelemre.

A kokain iránti globális kereslet - különösen Európában - tovább táplálta a kábítószer-kereskedelmet, összetett kihívások hálóját hozva létre Ecuador számára.

A krónikusan gyenge gazdasági növekedés, az ingatag politika, a Covid19-világjárvány és a kokainkereskedő bandák növekvő hatóköre együttesen destabilizálta a kontinens egyes részeit.

Ecuador - amely évek óta a világ legnagyobb banánexportőre - hagyományosan elkerülte az erőszakot, amely északi szomszédját, Kolumbiát régóta gyötörte – lévén, hogy a világ 1. számú kokatermelője, amely a kokain fő összetevőjeként is ismert. A bűnüldözésre fordított kevesebb figyelem miatt azonban a kábítószer-bandák Ecuadorba költöztek, szakértők szerint gyakran hatalmas mennyiségű kokaint álcázva az Európába tartó banánszállítmányokban, ahol a fehér por iránti kereslet virágzik.

Az elnök terve, hogy maximális biztonságot és „szupermax” börtönöket hozzon létre El Salvador Bukeléjének intézkedéseinek mintájára, kérdéseket vet fel egy ilyen megközelítés fenntarthatóságával és hosszú távú hatékonyságával kapcsolatban. Ecuadornak óvatosan kell eljárnia, hogy kezelje a közvetlen fenyegetéseket, ugyanakkor átfogó, tartós megoldásokra kell törekednie. A terveket a bűnözés kiváltó okainak kezelésére irányuló erőfeszítéseknek kell kísérniük –

a rossz életkörülmények és a szegénység ugyanis állandó utánpótlással szolgál a bandáknak.

Tekintettel a szervezett bűnözés transznacionális jellegére, a nemzetközi együttműködés is döntő fontosságú. Ecuadornak együtt kell dolgoznia a szomszédos országokkal, meg kell osztania a hírszerzési információkat és az erőforrásokat, hogy egységes frontot hozzon létre a bűnözői hálózatok ellen, amelyek határokat nem ismerve szerveződnek.

Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon