Az elmúlt évtized folyamán gombamód nőtt a betiltandó tevékenységek, alkotások listája, és ez a jelenség csak egyre erősödik. Veszélyben vannak a könyveink, civilizációnk alapjai?
A nyugati társadalom egyik legjelentősebb vívmányának az eszmék és gondolatok szabad áramlásának biztosítása és felkarolása tekinthető. Sok évszázadon keresztül Európa, majd az Egyesült Államok volt az eszmecsere és a különböző vélemények megosztásának fellegvára, amelynek eszközei a könyvek voltak. Kétségtelen, hogy a történelem folyamán mindig is volt precedens arra, hogy a sajtó-, média- és alkotói szabadság csorbát szenvedett. Ennek megszámlálhatatlan oka lehet, mely eredhet jó és rossz szándékból egyaránt, vagy akár a puszta véletlenből is.
Nyugaton viszont a kora újkor óta nem bevett szokás, hogy különböző, szervezetek és csoportok, önkényesen követelik a betiltását olyan alkotásoknak, amelyek más közösségek szemében igenis értéket képviselnek.
A virágzó kultúrák (így a nyugat is) éppen azért tudtak megannyi remekművet létrehozni, mert nem volt szűk határok közé szorítva az alkotás folyamata. Így aztán a végtermékek szabadon elérhetők voltak az érdeklődők számára, akik aztán önállóan eldönthették, hogy érdekli őket az adott alkotás, vagy sem. Ez mára már egy letűnt kor emlékének tűnik, hiszen a statisztika alapján a XX. században nemcsak az alkotói-, hanem a szólásszabadság is nagyon komoly károkat szenvedett, és az új évezredben sem sikerült minden problémát kiküszöbölni.
Ennek oka pedig leginkább a nemrég fellángoló, ún. cancel culture (magyarul az eltörlés kultúrája) mögött keresendő.
Bár az utóbbi időben egyre több könyv esik a cenzúra áldozatául, a közhiedelemmel ellentétben nem az Egyesült Államokban tiltják be a legtöbb könyvet https://wordsrated.com/global-book-banning-statistics/. A hazai és európai sajtó értelemszerűen a tengeren túl zajló eseményekről számol be nagy hévvel, ám a világ más részein összehasonlíthatatlanul több művet tiltanak be, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.
Ugyanakkor érdemes a nyugati világban végbemenő tendenciákat megfigyelni, mert a történelmi fejlődést figyelembe véve itt a legszembetűnőbb a cenzúra ilyen mértékű térnyerése. Az elmúlt két évben látható növekedés volt tapasztalható, mivel több ezer könyvet tiltottak be és még nagyobb azoknak a száma, amelyeknek megkérdőjelezték a létjogosultságát, illetve sikertelenül próbáltak betiltani. Ez a jelenség az Egyesült Államokban zajló politikai csatározások miatt várhatóan nem fog csillapodni.
A különböző oldalak képviselői időt és energiát nem spórolva dolgoznak azon, hogy az ellenvéleményeket a lehető legkisebb mértékre redukálják.
A jobboldali, republikánus és általában nemzeti érzelmű polgárok többségében a genderelmélethez és a szexuális identitáshoz kapcsolódó, míg a baloldali, demokrata vagy woke szavazók a klasszikusnak és konzervatívnak bélyegzett könyvekhez - mint például a Biblia - viszonyulnak ellenségesen. Bár vita van abban, hogy melyik oldalnak van igaza a másikkal szemben (különösen, ha az oktatásról van szó), a kérdést nem racionális vitával, hanem a politikai ellenfél elhallgattatásával próbálják dűlőre vinni. Ez a gyakorlat amellett, hogy az értékek ellen intézett nyíltsisakos támadás, rendkívül kontraproduktív is. Nem lehet a különböző álláspontokat az alapján megítélni, hogy mennyi könyvet publikáltak mellette vagy ellene. Hasonlóan,
nem azáltal lesz valami igaz, hogy nincsenek ellene felhozott érvek. Az egyes oldalak számára nem kívánt könyvek (és ezáltal, nézetek) betiltása a bizonyítási kényszer áthárításának egy formája, amellyel nem racionális alapokon döntik el a vitás kérdéseket.
Éppen ezért is jöttek létre olyan szervezetek, amelyek a könyvek betiltása ellen folytatnak kampányt.
#UniteAgainstBookBans stands w/the administration’s efforts to protect the stories & lives of LGBTQIA+ persons:https://t.co/lgN2I0hUDC The #RightToRead is not a red or blue issue - Americans across the political spectrum oppose book bans. Take action: https://t.co/0IEbnpEXjI
— UniteAgainstBookBans (@UABookBans) June 8, 2023
Ugyanakkor sajnálatos, hogy ezek a szervezetek láthatóan a baloldali politikai oldal felé húznak, amely megkérdőjelezi integritásukat és működésük tisztaságát. A nézet, miszerint a könyveket tartalomtól függetlenül nem kellene betiltani, kecsegtető, de csak akkor arathat osztatlan sikert, ha ezeket a próbálkozásokat politikai oldalaktól semlegesen sikerül véghezvinni.
Bár rögös út vezetett odáig, hogy a könyvek betiltása helyett a racionális vita segítségével cáfoljuk a bennük megfogalmazott gondolatok létjogosultságát, az elmúlt pár évben ismét fellángolt a cenzúra ezen formája. Nem belátható, hogy ez a folyamat hova vezet, ám minden egyes betiltott könyv a rossz emlékű korszakokat idézi, és ennek megakadályozása igen fontos és nehéz feladat lesz a közeljövőben.
Szemlézte: Ferencz Attila Norbert
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
