Blog

Ez lehet a valódi ok, amiért az USA tiltott fegyvereket küld Ukrajnába: a NATO lőszerhiánya

Amint azt egy korábbi blogbejegyzésünkben már említettük, az Egyesült Államok döntése, miszerint egy nagy kazettás bomba szállítmányt küld Ukrajna háborús törekvéseinek megsegítésére, felháborodást váltott ki a nemzetközi közösségben olyannyira, hogy néhány miniszterelnöknek a világ minden tájáról…

Amint azt egy korábbi blogbejegyzésünkben már említettük, az Egyesült Államok döntése, miszerint egy nagy kazettás bomba szállítmányt küld Ukrajna háborús törekvéseinek megsegítésére, felháborodást váltott ki a nemzetközi közösségben olyannyira, hogy néhány miniszterelnöknek a világ minden tájáról nyíltan ki kellett jelentenie, hogy az ilyen típusú lőszerek egyenesen embertelenek.

Új-Zéland például - egy olyan állam, amely alapító tagja volt annak az egyezménynek, amely megtiltotta, hogy ezek a fegyverrendszerek valaha is éles harctérre kerüljenek - azt mondta, hogy közvetlenül a Fehér Házhoz fordult, hogy hangot adjon aggodalmainak.

A Biden-kormányzat e megkérdőjelezhető intézkedésének hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és sok más NATO-ország egyszerűen kifogyóban van a lőszerből.

Az alábbi diagram azokat a fegyvereket és lőszereket sorolja fel, amelyek esetében a készletekkel kapcsolatban aggályok merültek fel. Ez a 2023. januári adat.

loszer-diagram.png

Forrás: Amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja


Kétségtelenül fontos megjegyezni, hogy az USA lőszerhiánya 2020 óta fennálló probléma. A Covid-19 okozta ellátási lánccal kapcsolatos gondok a világ számos iparágát érintették, és ez alól a fegyveripar sem kivétel.

Ahogy a világjárvány elérte az Egyesült Államokat, a polgári fogyasztók a lőszer kifogyásától való félelmükben elkezdték felhalmozni, ami viszont még nagyobb bizonytalanságot keltett az ipar utánpótlási képességének biztonságával kapcsolatban.

A csúszós lejtő hatás gyorsan bekövetkezett, és még több aggodalmat okozott a Pentagon számára, különösen a 2022-es ukrajnai orosz invázió fényében.

 A lőszerhiány viszont nem kizárólag észak-amerikai probléma.

A védelmi tisztviselők és szakértők szerint a katonai felszerelések, és főként a lőszerek, adományozása miatt az európai hadseregek raktárkészletei is meglehetősen üresnek tűnnek.

Több európai védelmi és biztonsági forrás is elmondta a CNN-nek, hogy komoly aggodalomra ad okot, hogy mekkora mennyiségű európai lőszert használtak fel a harctéren és mennyit nem pótoltak. Februárban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetségi tisztviselők találkozója előtt újságíróknak azt mondta, hogy "Ukrajna jelenlegi lőszer-kiadásai sokszorosan meghaladják a jelenlegi termelési ütemünket és ez nagy nyomás alá helyezi a hadiiparunkat".

A több évtizedes költségvetési megszorítások Európa-szerte ahhoz vezettek, hogy a politikai döntéshozók szándékosan alacsony állományt tartottak, abból kiindulva, hogy nem lesz olyan szárazföldi háború, amely az első vagy második világháborúhoz hasonló mennyiségű lőszert emésztene fel.

A hiányra válaszul az Európai Unió tárgyalásain nemrég megegyeztek, hogy felgyorsítják a lőszerek és rakéták európai gyártását, hogy sürgősen elláthassák Ukrajnát. Erre való tekintettel a lőszergyártást támogató törvényt (ASAP - Act in Support of Ammunition Production) - amelyet a Bizottság először május elején javasolt - gyorsított eljárásban vezették át az uniós jogalkotási folyamaton. Ezt Ursula von der Leyen, bizottsági elnök is üdvözlete Twitter bejegyzésében.

Az ASAP része az EU háromszintű tervének, amelynek célja, hogy Ukrajnának a következő egy év során egymillió lőszert biztosítson, valamint, hogy feltöltse a tagállamok gyorsan fogyó lőszerkészleteit.

Az első ütem keretében az EU tagállamai 1 milliárd euró értékű lőszerre vállaltak kötelezettséget fennmaradó készleteikből, míg a második ütem további 1 milliárd euró értékű lőszer közös megrendelését írta elő.

A harmadik szakasz keretében 500 millió eurót szánnak uniós forrásokból a szárazföldi és tüzérségi lőszerek, valamint rakéták ipari gyártási kapacitásának megerősítésére.

Emellett ideiglenes szabályozási keretet vezet be a Bizottság által "lőszerellátási válságnak" nevezett helyzet kezelésére.

A Bizottság eredeti javaslata bevezette annak lehetőségét, hogy a tagállamok a kohéziós és COVID-19 helyreállítási alapok átirányításával pénzügyi "kiegészítést" adjanak az ASAP-hez. Marc Botenga, belga európai parlamenti képviselő szerint ugyanakkor ez törvénytelen, és sérti az EU-Szerződés 41. cikkének második bekezdését, amely megtiltja, hogy "a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat" az EU költségvetésére terheljék.

Szemlézte: Chirico Valentin

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon