Tíz évvel ezelőtt sorra jelentek meg olyan könyvek, amelyek arról szóltak, hogyan fogja Európa uralni a 21. századot. Ma úgy tűnik, hogy Európa saját problémáit sem tudja kezelni, nemhogy átvegye a világ vezetését. James M. Lindsay a The Atlantic oldalán megjelent cikkében gyűjtötte össze azokat az eseményeket, amelyek a legmeghatározóbbak voltak az idei évben, a szaúdi háborúskodástól a migránsválságig.
10. Szaúd-Arábia intervenciója Jemenben
Szaúd-Arábia március végén indított légitámadásokat Jemennel szemben kilenc másik, főként arab állam segítségével, fellépve az Irán által támogatott húti szeparatistákkal szemben. Az USA számára nehéz pillanatokat okozott ez a lépés: attól féltek, hogy ez még nagyobb káoszt eredményez majd a térségben, amiből csak a környéken lévő terrorszervezetek fognak profitálni. A beavatkozás rengeteg civil áldozatot követelt, a légitámadások és a tengeri blokád pedig csak tovább súlyosbították Jemen már létező problémáit. A jóslatok is beigazolódtak, a terrorszervezetek, mint az AQAP és az ISIS is saját előnyükre tudták fordítani a harcokat. Pozitív fordulat a fegyverszünet, melynek eredményeként talán hamarosan megkezdődhetnek a béketárgyalások.
9. Kína szigeteket épített a Dél-kínai tengeren
Kína magáénak követeli a Dél-kínai tenger övezetét, követeléseinek érvényesítése érdekében pedig mesterséges szigeteket hozott létre az itt található korallzátonyok körül. Ezekre leszállópályákat és katonai létesítményeket építenek. A nemzetközi törvények értelmében a kínaiak követeléseinek nincs alapja, az USA és a környező államok kormányzatai pedig attól tartanak, hogy a kínaiak akadályozni fogják a szabad hajózást a térségben. A vita tétjei magasak: a terület kereskedelmi szempontból kiemelt jelentőségű, rengetegen élnek az itteni halászatból, emellett hatalmas olaj-és ásványi anyag lelőhelyek találhatóak itt. Kérdéses, hogy Kína képes-e domináns hatalommá válni a régióban, ezzel kiszorítva az Egyesült Államokat.
8. A kínai valuta leértékelése
Pánikhullám tört ki a nemzetközi pénzpiacokon, amikor augusztusban Kína leértékelte valutáját a dollárral szemben. Rengeteg befektető úgy vélte, hogy a lépést a kínai gazdasági növekedés lassulása miatt hozták meg, s ettől várták a gazdaság fellendítését. A kínai gazdaság volt a globális növekedés legfontosabb motorja az elmúlt években, ezért többen attól tartanak, hogy növekedésének lassulása az egész világgazdaság növekedését visszavetheti.
7. A párizsi klímacsúcson született egyezmény
A korábbi sikertelen próbálkozások után végre egy olyan szerződést kötöttek, amelyben majdnem minden ország vállalta, hogy korlátozza az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátását. Annak érdekében, hogy az egyezmény megszülethessen, rengeteg részlet még kidolgozatlan maradt, ezért a környezetvédők nincsenek megelégedve a megállapodással, úgy vélik túl későn jött létre és túl keveset ír elő. Emellett a szerződésben foglaltak betartatása érdekes pont lesz az egyes országok belpolitikai vitái során.
6. Az orosz intervenció Szíriában
A négy éve tartó szíriai polgárháború eseményei fordulatot vettek, amikor az oroszok minden előzetes bejelentés nélkül légitámadásokba kezdtek szeptemberben. Az oroszok bevallása szerint az ISIS ellen folytatott küzdelemhez kívántak hozzájárulni, de valójában úgy tűnik, az Aszad rezsimjét megdönteni kívánó lázadókkal szemben akarnak fellépni, s támadásaikat nem koordinálták az USA vezette koalíció akcióival. Sokan attól tartanak, ez a két oldal közötti konfrontációhoz fog vezetni. Diplomáciai oldalon az orosz beavatkozás egy tárgyalásos megállapodást helyezett kilátásba. Az erről szóló párbeszéd azonban hamar megtorpant, hiszen a felek a központi kérdésben sem tudnak megállapodni: az oroszok Aszad rezsimjét akarják fenntartani, míg Washington és szövetségesei az eltávolítását szorgalmazzák.
5. A Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás megkötése
Hét éves tárgyalási folyamatot követően az Egyesült Államok és 11 másik ország októberben megkötötte a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodást, amely a történelem legnagyobb regionális kereskedelmi egyezménye. Az Obama-kormányzat számára kritikus pont volt ennek megkötése, segítségével ellensúlyozható az ázsiai térség befolyása, az ez által létrehozott szabályok a világ kereskedelmének 40 százalékát kontrollálják. Az amerikai Kongresszusnak még szavaznia kell az egyezmény ratifikálásáról, de ez valószínűleg csak a 2016-os választások után fog bekövetkezni.
4. Az EU elutasította Görögország kérelmét a megszorítások enyhítésére
Aléxisz Cíprasz 2015 januárjában lett Görögország miniszterelnöke, aki azt ígérte, jobb feltételeket fog kiharcolni országa számára. Az Európai Unió azonban letörte terveit, nem engedtek követeléseinek. Emellett ragaszkodtak ahhoz, hogy Görögország csak akkor kap segítséget, ha végrehajtja az előírt jelentős, ámde fájdalmas gazdasági reformokat. Cíprasznak nem volt más választása, mint elfogadni a feltételeket. Ennek ellenére a görög gazdaság továbbra is bajban van, a termelékenysége 25 százalékot csökkent, a munkanélküliség magas, és nem biztos, hogy valaha is visszafizethetik az államadósságot, ha továbbra is az eurozónában maradnak. A görög állapotok még okozhatnak gondokat a világgazdasági rendszer számára a jövőben.
3. Az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások végre egyezséggel zárultak
A 2002 óta zajló tárgyalási folyamat idén júliusban végre eredményre vezetett, és felszámolták az Iránnal szembeni szankciók egy részét. Az USA szerint a létrejött megállapodás még egy évtizedre elhárítja annak a veszélyét, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson. Kritikusaik szerint azonban nincs ok az ünneplésre, hiszen a végcélt, az iráni nukleáris program teljes leállítását nem sikerült elérni.
2. Az ISIS terroristái három kontinensen támadtak
Az ISIS akcióinak visszaszorítása korántsem sikeres. Júliusban Törökországban támadtak, októberben a Sínai-félszigeten lőttek le egy orosz utasszállító-repülőt, novemberben három terrorista-csoport csapott le négy helyszínen Párizsban, majd december 2-án a kaliforniai San Bernardinoban történtek újabb atrocitások. A támadások újabb nyugati légitámadásokra sarkalltak az Iszlám Állammal szemben, hatással voltak a francia és az amerikai belpolitika alakulására, és baljóslatú képet festenek arra vonatkozóan, hogy mit hoz majd 2016.
1. Menekültek árasztották el Európát
Tíz évvel ezelőtt sorra jelentek meg olyan könyvek, amelyek arról szóltak, hogyan fogja Európa uralni a 21. századot. Ma úgy tűnik, hogy Európa saját problémáit sem tudja kezelni, nemhogy átvegye a világ vezetését. A menekültek érkezése felhívta a figyelmet Európa átjárható határaira, miközben rengeteg nacionalista és bevándorlás-ellenes pártot felélesztett. De a válság nem csak Európában, az USA-ban is politikai következményekkel járt, több államban is megtagadták a muszlim bevándorlók befogadását. A migránsok érkezése miatti problémák nem lehet felszámolni mindaddig, amíg nem zárul le a szíriai polgárháború, és az európai gazdaság vonzó marad a megélhetési migránsok számára.
Rózsa Kitti