Ahogy arról korábban blogunkon is beszámoltunk, 2023. december 9-én lemondott a Pennsylvania University (UPenn) elnöke, amelynek magyar megfelelője a rektor. Erre azután került sor, hogy december 5-én a Borostyán Liga (Ivy League: ezzel a névvel illetik a nyolc elit amerikai egyetemet) három zászlóshajójának, vagyis a Harvardnak, a UPennek és az MIT-nak a rektorai megjelentek egy képviselőházi meghallgatáson, amelyet egy republikánus bizottság vezetett. Ezen a meghallgatáson az egyetemek vezetői Elise Stefanik new-york-i republikánus képviselő antiszemita népirtással kapcsolatos kérdésére relativizáló választ adtak: ,,kontextustól függ”.
Ennek következményei nem maradtak el: a nyilatkozat után hetven képviselő nyílt levélben követelte a három vezető lemondását.
Négy napra rá az UPenn éléről eltávolították Liz Magillt, és az új évre fordulva erre a sorsa jutott a Harvard vezetője is.
Claudine Gay, a 388 éves intézmény első fekete és második női rektora, 2023 nyarán vette át a Harvard irányítását, ő vált ezzel a harmincadik vezetővé. Az azóta eltelt hónapok során azonban egyáltalán nem úgy alakultak az egyetem dolgai, ahogy azt a vezetés elvárta volna. Az október 7-én kitört palesztin-izraeli konfliktus nyomán a Harvardon 33 diákszervezet kiadott egy nyilatkozatot, amelyben kizárólag Izraelt tették felelőssé a konfliktusért. Ezt követően eddig nem látott mértékű kritikát kapott nemcsak az egyetem, hanem annak vezetése is. A nyilatkozatot elítélők között a Harvard neves tanárai is jelen voltak, akik aktívan ellenezték azt, mint ahogy a volt rektor alábbi bejegyzése is mutatja.
In nearly 50 years of @Harvard affiliation, I have never been as disillusioned and alienated as I am today.
— Lawrence H. Summers (@LHSummers) October 9, 2023
Az egyetem vezetése először kijelentette, hogy a diákoknak joguk van a véleményszabadság kifejezéséhez, ugyanakkor az nem tükrözi a Harvard álláspontját. Ez azonban sokak szerint nem volt elegendő a Harvard jó hírének megőrzéséhez. Ezzel magyarázható, hogy Gay rektor markánsabb kiállása az antiszemitizmus és az ahhoz köthető kifejezések terjedése ellen már nem került be a közbeszédbe.
Az egyetemi vezetés tehát hibázott, amikor nem állt ki elég erélyesen a nyilatkozat ellen, amely a megtámadottat nyilvánította kizárólagos bűnössé. Itt ki kell emelni, hogy nem csupán az erkölcsi vonatkozásban keltett széleskörű felháborodást a nyilatkozat:
az egész felsőoktatási rendszerbe vetett bizalmat ásta alá azzal, hogy a ,,legjobbakból és legtehetségesebbekből” álló intézmény diákjainak egy része olyan álláspontot vall, amelyet még a saját tanáraik is elleneznek és nem tartanak elfogadhatónak.
Ebben a fokozott hangulatban következett a fent említett meghallgatás december elején, amelyet Gay rektori pályafutása már nem tudott átvészelni. Lemondó levelében kifejezte sajnálatát és azt, hogy a Harvard Egyetem érdekében döntött így. Továbbra is az akadémiai életben és a Harvardon fog maradni, de már nem elnökként. Bár az elmúlt időszakban voltak olyan nyilatkozatok, amelyek kiálltak mellette, és olyanok is, amelyek a lemondását követelték, abban mindkét oldal egyetértett, hogy elnökségének kevesebb, mint 200 napja alatt a Harvard talán története legnehezebb időszakát élte.
Ennek az időszaknak a nehézségei azonban nemcsak a közel-keleti konfliktus következményeire vezethetők vissza. Gay még a háború kirobbanása előtt plágiumbotrányba keveredett, azonban ez önmagában még nem okozott volna ekkora felfordulást. Az igazi probléma a Harvard, mint brand, mögött keresendő. A világ egyik, ha nem a legismertebb és legelismertebb egyetemeként az USA meghatározó, vezető rétege kerül ki az intézmény falai közül. Éppen ezért nem csupán az akadémiai (tudományos) tevékenység miatt fontos az intézmény. Az Ivy League akkora befolyással bír, hogy a világ vezető hatalmának bel- és külügyeit is képes befolyásolni.
A Harvardon történt események tehát szinte azonnal átpolitizálódnak, és már nem csupán elefántcsont-tornyokban élő akadémikusok ügyeiről van szó, hanem az amerikai választópolgárok életét is befolyásoló tényezőkké válnak. Azok a politikusok pedig, akik ezeket a választókat képviselik, érzékenyek erre.
Ennek jó példája, hogy a fent említett nyílt levelet megfogalmazó képviselők között demokraták és republikánusok egyaránt voltak. A Gay mellett állásfoglalók ezt figyelmen kívül hagyva a konzervatívok mesterkedését látták a rektor lemondását követelő személyekben (külön kiemelve Chris Rufót). Ezt cáfolja azonban, hogy Bill Ackman milliárdos, aki leghangosabban követelte a fent nevezett három rektor lemondását, sok szálon kötődik a Demokrata Párhoz és annak intézményeihez. Ackmann mellett több befolyásos üzletember is hasonló álláspontra helyezkedett, egyes esetekben megvonva a pénzbeli támogatásokat is az egyetemektől.
I am not right wing. I operate only in good faith, and am I am not a bully. I just pay attention to the facts and see where they take me. And Harvard didn’t roll over if you have been paying attention. She had the board’s publicly stated unanimous support only two or so weeks…
— Bill Ackman (@BillAckman) January 3, 2024
Látható tehát, hogy az Ivy League körül gyűrűző botrányok nem egy politikai oldal cselszövéseinek eredményei (ahogy azt sokan leegyszerűsítik), hanem sokkal inkább intézményi és strukturális problémákra világítanak rá. Mindezek mellett elismerendő, hogy az antiszemita és népirtásra buzdító kijelentéseket relativizáló állásfoglalásoknak igenis lettek következményei. Ahogy azt az eseményekben kulcsszerepet játszó Elise Stefanik posztjában jelezte, ez csak a kezdet.
Two Down.
— Elise Stefanik (@EliseStefanik) January 3, 2024
One to Go.
Your silence is deafening @MIT.
Not even an apology issued by your school to date. And zero commitment from your school to combat antisemitism and protect Jewish students.
Accountability is coming. https://t.co/NaQ80PMqTu
Nem lehet tudni, hogy mikor fog lezárulni a botrányok sorozata az USA elit intézményeiben, ám az bizakodásra adhat okot, hogy igenis történtek változások, bebizonyítva, hogy a polarizációs folyamat ellenére, politikai hovatartozástól függetlenül is, el lehet érni bizonyos változásokat.
Szemlézte: Ferencz Attila Norbert
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
