Lemondott az amerikai Borostyán Liga (Ivy League) egyik egyetemének, a Pennsylvaniai Egyetemnek az elnöke, Liz Magill – adja hírül a Reuters.
Magill-t azután érte komoly nyomás az egyetem közössége – főként zsidó diákok és családjaik felől – hogy képviselőházi meghallgatása során a Harvard és az MIT elnökeihez hasonlóan a „kontextustól” tette függővé azt, hogy az antiszemita népirtásra való felhívás az általa képviselt intézmény erkölcsi szabályzatába ütközik-e vagy sem.
The presidents of @Harvard, @MIT, and @Penn were all asked the following question under oath at today’s congressional hearing on antisemitism:
— Bill Ackman (@BillAckman) December 5, 2023
Does calling for the genocide of Jews violate [your university’s] code of conduct or rules regarding bullying or harassment?
The… pic.twitter.com/eVlPCHMcVZ
A képviselőházi meghallgatásra, amelyet Elise Stefanik New York-i, republikánus képviselő vezetett, amiatt került sor, hogy a Hamász október 7-i brutális támadása után az amerikai elitegyetemeken elszaporodott az antiszemita gyűlöletbeszéd, főként bizonyos Izrael-ellenes diákszervezetek közreműködésével.
A meghallgatás tanúbizonysága alapján olyan eset is előfordult, hogy az MIT bizonyos diákjai egy Izrael elleni Intifáda szükségességét hangoztatták,
amely egy esetleges iszlamista ellenállási mozgalomnak feleltethető meg, Izrael állam eltörlését szorgalmazandó. A nemzetközi médián végigsöprő „A folyótól a tengerig” felkiáltás logikai értelme is ez lenne.
A meghallgatás során Stefanik képviselőasszony ezt a kérdést tette fel: a” zsidók elleni népirtásra való felhívások zaklatásnak minősülnek-e?” Erre Magill így válaszolt: „Amennyiben targetált és súlyos, akkor zaklatás.” Mikor Stefanik leegyszerűsítette volna Magill álláspontját egy „igen” formájában, ő így felelt: „Ez egy kontextustól függő kérdés, képviselőasszony.”
The presidents of @Harvard, @MIT, and @Penn were all asked the following question under oath at today’s congressional hearing on antisemitism:
— Bill Ackman (@BillAckman) December 5, 2023
Does calling for the genocide of Jews violate [your university’s] code of conduct or rules regarding bullying or harassment?
The… pic.twitter.com/eVlPCHMcVZ
A meghallgatás után érzékelhetően nőtt a nyomás a három egyetemi vezetőn. Stefanik és egy demokrata képviselőtársa vezetésével hetven amerikai törvényhozó tett közzé egy nyílt levelet, amelyben elnökeik eltávolítására szólították fel az egyetemeket. Ezzel párhuzamosan mozgolódott az egyetemi élet is. A Pennsylvaniai Egyetem kormányzója Magill viselkedését „szégyenteljesnek” nevezte. A New York Times tudósítása szerint donorok vonták vissza támogatásukat és befolyásos alumnuszok szólalták fel Magill viselkedése ellen.
A nyomást érzékelve Magill a lemondása előtti napokban még egy videót tett közzé, amiben megmagyarázta és árnyalta a zsidóellenes népirtás relativizálását. Állítása szerint a meghallgatáson nem erkölcsi, hanem jogi és intézményes keretekben gondolkodott a neki szegezett kérdésekről, ezek a jogi és intézményes keretek pedig az amerikai alkotmány mintájára különleges védelmet biztosítanak a szólásszabadságnak.
Ugyanakkor Magill – szavai szerint – elismerte, hogy többet kell tenni az antiszemita gyűlöletbeszéd ellen.
Magill ugyanakkor a következő napokban lemondott az egyetem vezetéséről (miközben a két másik beidézett elnök egyelőre a helyén maradt). Története pedig érdekes kérdéseket vet fel az amerikai egyetemi élet és tudástermelés jelenkori helyzetéről.
Különösen figyelemre méltó az, ahogy egyes egyetemek az amerikai alkotmányba foglalt jogokra hivatkoznak, miközben ezek az erkölcsi és jogi normák a múltban számos esetben nem sok erővel bírtak egyes diákok és identitáscsoportok érzékenységével szemben.
Míg fontos, hogy ne általánosítsunk konkrét esetek megvitatása helyett, ilyenek már a Pennsylvaniai Egyetemen is végbementek. 2019-ben az Antropológia Tanszék például felfüggesztett egy professzort egy bizonyos órájának tanításában, miután diákok részéről panasz érkezett, hogy gyakran megsérti gendertudatukat. Ez alapján úgy tűnik,
egyfajta kettős mérce kötődhet a nyugati felvilágosodás csúcsalkotását, az amerikai alkotmányt hasznosító legitimitációs diskurzus köré.
Ennél persze jóval meghatározóbb kérdés az, hogy valóban intézményessé válik-e az antiszemitizmus a világ elitjeit felnevelő egyetemeken. S noha adja magát a feltételezés, hogy a munkaerőpiaccal és a társadalmi életbe való integrációval a radikális ideológiák befolyása az egyéni életek felett megrendül, éppúgy elgondolkoztató a baloldal és az antiszemitizmus közötti változó kapcsolat is. A múltban az amerikai elitegyetemek a demokratikus, megfontolt, liberális baloldal miliőjéhez tartoztak, aminek fontos szerepe van egy jól működő demokráciában. Az elmúlt években azonban mindez az ellenkezőjére fordulhatott; egy radikális, antiszemitizmustól sem visszariadó baloldalisággal is találkozhatunk a Harvard, az MIT, a Penn kampuszain.
Szemlézte: Béndek Ábris
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
