Február 24-én a hajnali órákban egy ízben már latolgattuk az orosz-ukrán konfliktus lezárulása utáni világpolitikai lehetőségeket. Az Atlantic Council újabb elemzése ismét lehetőséget adnak erre, felvázolva előttünk egy befagyott orosz-ukrán konfliktus képét és a háború lehetséges kimeneteleit.
Teljesen egyértelmű, hogy Putyinnak Ukrajna megszállásáról szóló elképzelései immár a fantázia birodalmába tartoznak. Nem lehet már azzal számolni, hogy a Nyugatnak egy Ukrajnát is magához csatoló, totális győzelmet aratott Oroszországgal kell szembenéznie. A harci helyzet ennek ellenére kismértékben még mindig nekik kedvez, az ukránok pedig lépésről-lépésre vonulnak vissza. Hogy a rendezés milyen feltételek szerint valósul meg a háború után, az most és a közeljövőben dől el, Kelet-Ukrajna véráztatta harcmezőin.
Az első lehetőség szerint Oroszország eléri most célul kitűzött, korlátozott sikereit. Elképzelhető, hogy Kelet-Ukrajnából teljesen kiszorítja a védőket és délen, a Fekete-tenger partja mentén is bizonyos sikereket ér el. Ha nem is foglalja el Odessza kikötőjét, legalábbis megbénítja, és gyakorlatilag elzárja Ukrajnát a tengertől. Egyúttal fenntartja a lehetőségét a további előrenyomulásnak.
Ebben az esetben vélhetően egy ideig élesedik a konfliktus, súlyos hatással az egész világra. Éhséglázadások robbanhatnak ki Afrikában és a Közel-Keleten, sőt Latin-Amerikára is átgyűrűzhet a rossz gazdasági helyzet miatti elégedetlenség.
A Nyugat elköteleződése egy ideig mindenképpen nőni fog, erőltetve Ukrajna további felfegyverzését, ami – jegyzi meg a Financial Times-ban Dobozi István – az illegális fegyverpiac kirobbanó növekedéséhez és így újabb konfliktusokhoz vezet majd. Az Atlantic Council szerint
ez a helyzet nagyjából 2023 végére oda fog vezetni, hogy Európa rákényszeríti Ukrajnát a status quo alapján kötendő békekötésre.
Ha pedig a konfliktus esetleg tovább élesedik, akkor egyre nagyobb lesz az orosz nukleáris fegyverek bevetésének esélye, ami a Nyugatot is bevonná a konfliktusba. Szakértők erre az esetre nagyszabású légicsapásokat, orosz katonai célpontok támadását és a teljes fekete-tengeri orosz flotta elpusztítását jósolják. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a Nyugat meghátrál: egyes német tisztviselők nyilatkozatai erre mutatnak. A német hírszerzés főnöke például kijelentette, hogy felelőtlenség Európát Ukrajna miatt nukleáris fenyegetésnek kitenni.
EX German Intelligence Chief Maassen claims contrary to what the German media says: "Ukraine is not a bastion of human rights, of freedom, peace and Western values". He called on German leadership to answer why they are exposing the country to the Danger of a Nuclear conflict.
— MI NEWS (@SNMilitary) May 28, 2022
A második forgatókönyv szerint az orosz hadsereg kudarcot vall. Ukrajna akár vissza is verheti az inváziós erőket február 24-e előtt tartott vonalaik mögé, ismét elvágva szárazföldön a Krímet, és a korábbi lövészárok vonalakba kényszerítve Donyeck és Luhanszk megyében az orosz hadsereget. Ez arra kényszerítené Oroszországot, hogy ne erőltesse tovább a háborút. Valószínűleg már Kína is sürgetné szövetségesét, hogy igyekezzen elkerülni a további kudarcokat.
Mindkét eshetőséget befolyásolhatja két tényező a világpolitikában. Egyrészt, hogy a Nyugattól és az orosz-kínai párostól egyenlő távolságot tartó országok, mint Kína, Törökország és egyes közel-keleti olajmonarchiák hogyan reagálnak a konfliktusra. A világgazdasági válság, ami ezt a konfliktust követi, mindenképpen ösztökéli majd őket, hogy tegyenek valamit.
Elképzelhető, hogy a háborút az ő közvetítésükkel fogják lezárni, még azelőtt, hogy a két fél kimerítené harctéri lehetőségeit.
A másik tényező Amerika: 2022 őszén kongresszusi választások lesznek, ahol a republikánusok a befutók. Elképzelhető, hogy a párt Kínára akar fókuszálni, és ezért kíván Putyinnal kiegyezni, ami megint csak segítheti a háború lezárását 2023 folyamán, az oroszoknak kissé kedvezőbb módon. Ezek tehát a második szcenárió és annak változatai – csak hogy még bonyolultabb legyen a kép.
A harmadik szcenárió szerint Ukrajna döntő sikert arat, kiszorítja az orosz csapatokat, s 2023 elejére már a Krím visszafoglalására készül. Oroszország vagy nukleáris fegyverekhez nyúl, vagy kormányt vált, és kiegyezik. Ez a kevésbé valószínű lehetőség – sok orosz elégedetlen ugyan a háború folyásával, de inkább erélyesebb hadvezetést sürgetnek, nem békét.
Ha sikerül elkerülni a világháborút, a béke 2023 végére elérhető közelségbe kerülhet.
Kína és az el nem kötelezett országok sürgetik majd a megegyezést. A Nyugat számára is elfogadható lesz az adott, ukránok számára kedvező frontvonalak alapján való megegyezés, de az Atlantic Council felhívja a figyelmet, hogy a Krímet mindenképpen követelik majd az oroszok.
Összességében mindenképpen megmarad Ukrajna – ha csak nem tör ki a nukleáris világháború – és a Nyugat kisebb vagy nagyobb engedményekkel, de mindenképpen kiegyezésre törekszik majd 2023 végén. Kelet-Ukrajna csataterein a következő hónapokban eldőlnek ennek a rendezésnek a részletei, és az új világpolitikai korszak feltételei is.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
