Blog

Hidegháborús örökség, azaz a Moszkva-barát Olaszország

Oroszország és a Kreml csápjai igen messzire nyúlnak Európában és szinte minden országot elérnek. Legutóbbi cikkünkben Bulgáriával foglalkoztunk, most pedig Olaszországot vesszük górcső alá Hannah Roberts cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.Vlagyimir Putyin orosz elnök és…

Oroszország és a Kreml csápjai igen messzire nyúlnak Európában és szinte minden országot elérnek. Legutóbbi cikkünkben Bulgáriával foglalkoztunk, most pedig Olaszországot vesszük górcső alá Hannah Roberts cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matteo Renzi baloldali olasz miniszterelnök 2015-ben a Milánói Expon.

A szerző kiemeli, hogy igen nagy történelmi hagyománya van a jó orosz-olasz kapcsolatoknak: miközben az orosz művészek Olaszországot járták, az olasz építészek palotákat terveztek Moszkvában és Szentpétervárott. A cári rendszer bukásával a kapcsolatok nem vesztek el, csak átalakultak. Moszkva ezután ugyanis az olasz kommunista párton keresztül terjesztette befolyását és hatalmát az országban. Épp emiatt ma az olasz baloldalon lehet megtalálni a legtöbb oroszbarát politikust. Mindezek mellett az állami szintű kereskedelem is élénk volt a két ország között, a Fiat például a legnagyobb szovjet autógyár felhúzásában segédkezett.

A Szovjetunió szétesése után Moszkva a cikk szerint inkább a jobboldali pártok felé fordult, de konkrétumként csak Berlusconi kormányzását említi meg.

A szerző szerint Berlusconi és Putyin között személyes barátság alakult ki az évek alatt, miközben szakmai körökben is igen komoly volt az együttműködés, elég csak a 2002-es római orosz-NATO együttműködési dokumentumra gondolni.

Berlusconi Forza Italia-ja mellett egy másik jobboldali pártot is gyakran azzal vádolnak, hogy Moszkva érdekeit képviseli. Ez a párt pedig nem más, mint Salvini Liga-ja, amely az évek során az egyik legnagyobb párttá nőtte ki magát. A „legsúlyosabb” vád amivel ezt bizonyítani próbálják (főleg a liberális és baloldali körök) az, hogy egy (azaz egy!) regionális kormányzatuk (tehát nem az országos pártvezetés vagy elnökség) elismerte a Krím elcsatolását Ukrajnától.

De amint korábban említettük Moszkvának megvannak a barátjai a baloldalon is.

Az oroszok mellett érzett szimpátia igen nagy a kommunisták és a szocialisták között.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy híradások nemrég arról számoltak be, hogy egy olasz kommunista is elhunyt az ukrajnai harcokban. Az oroszok oldalán. S az olasz baloldalon úgy tűnik, a politikusok nem titkolják véleményüket. Bianca Laura Granato baloldali szenátor szerint Zelenszkij mellett Putyinnak is fel kellene szólalnia az olasz törvényhozásban, hisz Oroszország rendkívül fontos harcot vív a globalista erők ellen. Nicola Fratoianni szélsőbaloldali pártelnök pedig a NATO létjogosultságát kérdőjelezte meg, mondván a szövetséget nem ilyen időkre hozták létre.

Aggodalomra adhat okot, hogy egyes híradások szerint a kormányzati koalícióban részt vevő baloldali Öt Csillag Mozgalmon belül is igen sok oroszbarát politikus van,

ami miatt igencsak megnehezedhet a nyíltan EU-és USA barát Mario Draghi miniszterelnök dolga. Az ellentétek nemrég felszínre is kerültek, amikor a kormány azt tervezte, hogy 1,4%-ról 2 százalékra emeli a védelmi kiadásokat. Az Öt Csillagon belüli szélsőbaloldali elemek azonban élből elutasították ezt a javaslatot, s végül csak a pártelnökük és a miniszterelnök találkozója után született egy kompromisszumos megoldás.

Az orosz-ukrán konfliktus tehát az olasz kormányon belül is ellentéteket szül, kérdéses azonban, hogy a pártok kockáztatják-e a saját kormányukat (és ezzel saját pozíciójukat), csak hogy jó színben tűnjenek fel Moszkvában. A koalíció esetleges bukása szinte biztosan előrehozott választásokat eredményezne, ez azonban szinte egyetlen kormánypártnak sem érdeke, hisz a legfrissebb közvéleménykutatások szerint szinte mindannyian jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!