Az októberi kazanyi BRICS csúcstalálkozó újabb bizonyítéka volt annak, hogy a világ geopolitikai erőviszonyai változóban vannak és a Nyugat befolyása egyre inkább korlátozottá válik. Az eseményen ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével 36 ország, köztük olyan újonnan csatlakozott tagok, mint Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is képviseltette magát.
Ott volt António Guterres, az ENSZ főtitkára is, ami az egyre bővülő BRICS szervezet globális jelentőségét hangsúlyozza. Közösségi média oldalain számolt be a csúcstalálkozón történtekről, amire viszont erős kritikákat kapott. Jelenléte sokak számára ellentmondásos volt, miszerint az ENSZ nem lép fel elég határozottan az orosz invázió ellen.
I’m on my way back from Kazan, where I once again attended the Outreach session of the Summit of BRICS that represents nearly half of the world’s population.
— António Guterres (@antonioguterres) October 25, 2024
In the session, I called for a just peace in Ukraine in line with the @UN Charter, international law and General Assembly…
A találkozó fő témája a multipolaritás volt, amelyet a Kazanyi Nyilatkozat is kiemelt. A résztvevők kifejezték elkötelezettségüket a globális fejlődés és biztonság mellett, ami jelezte, hogy a BRICS nem csupán az orosz érdekeket szolgálja, hanem szélesebb körű célokat is kitűzött maga elé.
A megbeszélések során világossá vált, hogy a nyugati szankciók ellenére a Globális Dél országai nem távolodtak el Oroszországtól, hanem aktívan keresik az együttműködést.
A BRICS vonzereje abban rejlik, hogy jól képviseli és védi tagállamainak érdekeit, mivel a Globális Dél országai nem feltétlenül akarnak kizárólag a Nyugat által diktált normákhoz igazodni. Például India, amely szoros kapcsolatokat ápol a Nyugattal, aktívan részt vesz a BRICS-ben. Az indiai külügyminiszter, S. Jaishankar kijelentette, hogy India nem „anti-nyugati”, hanem „nem-nyugati” államként kívánja alakítani kapcsolatait. A fejlődő országok számára a multipolaritás fogalma rendkívül vonzó, mivel ezek az államok több tárgyalási lehetőséget biztosító kapcsolódási pontokat részesítenek előnyben.
A BRICS Plus/Outreach találkozón jelen voltak a közép-ázsiai államok vezetői is, amelyek bár nem tagjai a BRICS-nek, fontos szerepet játszanak az orosz kapcsolatokban. Ezen országok többvektoros külpolitikájuk révén képesek kiegyensúlyozni a nyugati befolyás és az orosz szankciók hatását.
A szervezet célja továbbá a „béke és stabilitás” előmozdítása, bár az orosz agresszió Ukrajnában ellentmondásos helyzetbe hozta ezt a célt. A BRICS keretein belül folytatott megbeszélések során az igazságosság kérdése is kiemelt téma volt.
A Globális Dél országai úgy érzik, hogy az USA és más nyugati hatalmak gyakran alkalmaznak kettős mércét, így a BRICS egy alternatív keretrendszert kínálhat egy igazságosabb világrend felé.
Összességében a BRICS még nem alakult át erőteljes katonai szövetséggé, de politikai és gazdasági kapacitásában már olyan potenciállal rendelkezik, amely vonzó alternatívát nyújt a Globális Dél országai számára. Az alábbi ábra remekül rámutat gazdasági relevanciájára. A G7 országainak a világ GDP megoszlásból viselt része 2006 óta 40%-ról 30%-ra csökkent, miközben a BRICS növelte részesedését.
Forrás: The Globalist
A kazanyi események világosan mutatják, hogy a nyugati szankciók nem bizonyultak hatékony eszközöknek Oroszország izolálására, és a jövőbeni fejlődés megmutatja, hogy ez az újfajta együttműködés valóban képes-e átalakítani a globális politikai tájat.
Szemlézte: Balogh Péter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
