Bár a világ szeme jelenleg Iránra szegeződik, a többi konfliktus továbbra sem szünetel. Az USA mellett Kína és Oroszország is érdekeltek a régióban, és a háború alakulása átrendezheti a globális viszonyokat.
Az USA egyik fő célja, hogy Hámanei legfőbb vezető halála után Irán élére egy világi vezető kerüljön. Egy szekuláris diktátorral könnyebb tárgyalni, mivel ilyen esetben nem játszanak szerepet az Iszlám és az USA közötti ideológiai szakadékok.
Ha azonban az USA-nak ezt nem sikerül elérnie, annak súlyos következményei lehetnek.
America's will is undeterred. 🇺🇸 pic.twitter.com/O6ekQEgJvU
— The White House (@WhiteHouse) March 6, 2026
Kína és Oroszország is érdekeltek Iránban, mivel mindketten nagy mennyiségű olajat vásároltak az országból. A konfliktusba azonban eddig egyik ország sem lépett be. Kína eddig főleg Venezuelából és Iránból szerezte be az olaját. Ha nem köteleződik el Irán mellett, nagyobb az esélye, hogy a háború kimenetelétől függetlenül, az új rezsimmel új szerződést köthet, és továbbra is vásárolhat olajat Iránból. A kínai kommunikációból érződik az ország óvatossága; ahelyett, hogy egyik vagy másik felet pártolná, inkább a békét szorgalmazza.
Az orosz-ukrán konfliktusra is kihatással van az iráni háború. Mint ahogyan az orosz-ukrán háború eddigi éveiben, Oroszország ismét megengedheti magának, hogy kivárjon. Bár az orosz-iráni gazdasági kötelékek fontosak voltak Ukrajna ellen, az iráni konfliktus nem jelenti azt, hogy Oroszország rövid időn belül véget vetne a háborúnak. Ha Moszkva a kínaiakkal együtt kivár, esélye van arra, hogy ha esetleg az USA kudarcot vallana Iránban, az újjáépítésben segítséget nyújtva magához láncolja az országot. Oroszország tovább azt is kihasználhatja, ami eddig is jellemző volt az orosz-ukrán háborúra: ha egy másik konfliktus tör ki, a világ egy pillanatra megfeledkezik Ukrajnáról. Az USA sem tud kétfelé koncentrálni, és természetesen előnyben fog részesíteni egy olyan helyzetet, amiben aktívan részt vesz.
Így az oroszoknak esélye van tovább nyomulni Ukrajnában, fokozni a fölényüket, ami után előnyösebb pozícióból tárgyalhatnak a békéről.
Az iráni háború nem tett jót Ukrajna helyzetének az európai viszonyok között sem. Miután dróntalálat ért egy brit katonai bázist Cipruson, több európai ország hadieszközöket küldött a szigetre. Bár az európai fegyverkezés már az orosz-ukrán háború alatt megkezdődött, az iráni konfliktus - bár még csak rövid ideje tart - máris közvetlenebb fenyegetésnek tűnik. Az ukránok még kevesebb támogatásra számíthatnak, mivel az európai országok nem szívesen adnak majd olyan fegyvert, amire esetleg a saját védelmük érdekében szükségük lehet a közeljövőben. Ukrajna így még kiszolgáltatottabbá válik, ha sem az EU-ra, sem az USA-ra nem számíthat.
Kérdés, hogy vajon az az Unió, amelynek évekig tartott elköteleznie magát a fegyverkezés mellett, tud-e gyorsan válaszolni az iráni fenyegetésre.
Az orosz-ukrán háborúval ellentétben az iráni konfliktusban valós veszélyt jelent a terrorizmus,
amely ellen gyors és hatékony védelmi stratégia szükséges. Oslóban nemrég robbanás történt az amerikai nagykövetség épületénél, ami világosan mutatja azt, hogy Európának fel kell készülnie az ilyenfajta támadásokra.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
