Blog

Hova tűnt a Wagner-csoport?

Legyünk őszinték: még ha napi szinten is követjük az orosz-ukrán háborút, egy dolog rég szemet szúrhatott: hol a Wagner csoport? (Spoiler: nem Ukrajnában.)

Legyünk őszinték: még ha napi szinten is követjük az orosz-ukrán háborút, egy dolog rég szemet szúrhatott: hol a Wagner csoport? (Spoiler: nem Ukrajnában.)

A 2014-ben még vitatott létezésű alakulat azóta világhírnévre tett szert. Jevgenyij Prigozsin 2023-as halála óta azonban ennek a PMC-nek (private military company, vagyis magánhadsereg) is mintha befellegzett volna: a Wagner lekerült a radarról. Prigozsin az orosz katonai vezetést élesen kritizálta, különösen Szergej Sojgu akkori védelmi minisztert és Valerij Geraszimov tábornokot: inkompetenciával vádolta őket. Különösen azt sérelmezte, hogy az ukrajnai háború során harcosait megfosztották a szükséges lőszerutánpótlástól. A konfliktus 2023 júniusában drámai fordulatot vett, amikor Prigozsin fegyveres lázadást indított az orosz katonai vezetés ellen, és parancsot adott a Wagner-erők Moszkva felé történő előrenyomulására. Az akció során a Wagner elfoglalta a stratégiailag fontos Rosztov-na-Don katonai objektumait. A lázadás azonban rövid időn belül véget ért: a Kreml közvetítésével megállapodás született, melynek keretében Prigozsin beleegyezett a visszavonulásba. Az alkuban foglaltak alapján Fehéroroszországba távozhatott, és az ellene felhozott lázadás vádját ejtették, mindenesetre a halálának körülményei a mai napig tisztázatlanok.

 

A cikk elején már szó esett az ún. PMC-kről, azonban a közbeszéd nem feltétlenül van tisztában ezeknek fogalmával, működésével. Ismerjük meg jobban őket!

A PMC-k gazdasági alapon működő katonai vállalatok. Tagjait különböző helyekről toborozzák: civil életből kezdve a börtönviselteken át kb. mindenki megtalálható soraikban. Bár ezek a vállalatok rendelkeznek egy adott államon belül székhellyel, bárki felbérelheti zsoldosaikat (tehát transznacionálisan hadrendbe állíthatóak), ha és amennyiben rendelkezik a megfelelő anyagi fedezettel: egy PMC fenntartása ugyanis rendkívül költséges, így aki úgy dönt, ügyének rendezésére egy katonai magánvállalat lesz a legnagyobb segítség, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A Wagneren kívül természetesen több ilyen cég is jelen van, pl. az Asgaard, vagy a Rubicon.

Hol számít terrorista csoportnak a Wagner-csoport?

wagner.png

Az Economist értesülései szerint

a Wagner Afrikában akciózik napjainkban.

A háttérben Oroszország politikai befolyásának növelése és gazdasági érdekeinek érvényesítése áll. Az orosz állam a Kreml számára különösen fontos afrikai országokban - főként a politikailag instabil és gazdaságilag kihívásokkal küzdő térségekben - szándékozik növelni befolyását. Az ilyen típusú katonai és politikai támogatás különösen kedvező ezeken a helyeken, ahol az állami stabilitás gyenge, és az effajta „segítség” nélkülözhetetlennek tűnhet. Emellett a Wagner-csoport az afrikai természeti erőforrások, különösen az arany- és gyémántbányák megszerzésével igyekszik gazdasági hasznot biztosítani az orosz állam számára, amely egyértelműen hozzájárul a Kreml globális gazdasági és politikai céljainak eléréséhez. Jelenlegi tevékenységei Afrikában elsősorban a katonai és biztonsági támogatás nyújtására irányulnak. A csoport - amely formálisan Africa Corps néven működik - politikai hatását tovább erősíti, hogy számos diplomáciai és stratégiai szerepet is betölt.

Az orosz PMC-t sok kritika éri: emberi jogi szempontból aggályos a jelenlétük.

Ehhez számos tényező hozzájárul, amelyek közül az első és legfontosabb a felelősségvállalás hiánya. A Wagner olyan országokban működik, ahol gyenge a kormányzás és a jogi keretek, így az ottani jogi rendszerek gyakran nem biztosítanak lehetőséget a csoport cselekedeteiért való felelősségre vonásra. A brutális taktika, amelyet a Wagner harcosai alkalmaznak, tovább fokozza a csoport hírnevét a jogsértések terén: jelentések alapján elterjedtek a helyi lakossággal szemben alkalmazott önkényes kivégzések, kínzások és egyéb erőszakos cselekedetek. Ezen túlmenően a kényszerítő gyakorlatok, amelyek révén a Wagner fenntartja a kontrollt és a befolyást, gyakran elnyomó kormányokkal való együttműködésen alapulnak. Ez a kapcsolat a disszidensek elnyomásához és az emberi jogi jogsértések fokozódásához vezethet, mivel a helyi hatóságok támogatása mellett a csoport a hatalmon lévő rendszerek érdekeit szolgálja. A polgári lakosság a konfliktusokban szintén különösen sérülékeny helyzetbe kerül. A katonai célok felülírják a civil biztonságot, ami polgári áldozatokhoz és súlyos emberi jogi jogsértésekhez vezethet. Prigozsin halálát követően a Wagner átszerveződött az Africa Corps keretein belül, és közelebb került az orosz államhoz, azonban a jogsértések továbbra is fennállnak. A működési módszerei nem változtak meg lényegesen, így továbbra is hatással vannak a régiókban élő sebezhető népességre.

A válasz tehát, ha a Wagnert keresnénk, Afrikában nézzünk körül.

Kijelenthető tehát: a Wagner PMC afrikai célja az orosz politikai és katonai jelenlét hosszú távú megerősítése, amely stratégiai előnyt biztosít Oroszország számára. A csoport további gazdasági előnyök megszerzésére is törekszik, elsősorban bányászati jogok bitorlása révén, bár ezek a célok Maliban és más országokban egyelőre akadályokba ütköztek. A Wagner-modell korábbi sikere részben annak volt köszönhető, hogy az orosz állam egy bizonyos távolságtartást alkalmazott, így elkerülve a közvetlen politikai felelősséget. Az újabb orosz állami beavatkozások azonban veszélyeztetik ezt a távolságtartó modellt, amely eddig sikeresen szolgálta a Kreml afrikai célkitűzéseit.

Szemlézte: Burzán Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon