Blog

Kínai fiatalok tömegei tartanak a kiégés felé

A kínai kultúrára jellemző kemény munka és tanulás úgy tűnik, elveszti jelentőségét, ugyanis a friss diplomások öröm helyett kétségbeesést éreznek, mikor ráébrednek, hogy nincs hely számukra a munkaerőpiacon. A munkanélküliség kreatív megoldások felé vezette a társadalmat: sokan a „hivatásos gyerek”…

A kínai kultúrára jellemző kemény munka és tanulás úgy tűnik, elveszti jelentőségét, ugyanis a friss diplomások öröm helyett kétségbeesést éreznek, mikor ráébrednek, hogy nincs hely számukra a munkaerőpiacon. A munkanélküliség kreatív megoldások felé vezette a társadalmat: sokan a „hivatásos gyerek” pozíciót vagy a „tang ping” életmódot választják, hogy átvészeljék a gazdasági pangás időszakát.

Új rekordot döntött Kínában a fiatalok munkanélkülisége, miután az ország járvány utáni gazdasági fellendülése hirtelen megingott. A válság elkerülésére az elnök új gazdasági stratégiával állt elő, melyről ebben a cikkünkben olvashatnak.

A hivatalos adatok szerint a 16 és 24 év közöttiek munkanélküliségi rátája a városi területeken 21,3%-ra emelkedett a múlt hónapban.

Ez különösen aggasztó tekintve, hogy idén rekordszámú, 11,58 millió egyetemet végzett fiatal lép be a kínai munkaerőpiacra. A BBC szerint a munkalehetőségek hiánya abból fakad, hogy más a jelenlegi szakember igény, mint amit az újonnan végzett egyetemisták kínálni tudnak.

 

 

Mindeközben a már dolgozó huszonévesek a kiégés szélére kerültek, mivel az életük csak a munkáról szól, a kínai kultúrára jellemző 9-9-6, tehát reggel kilenctől este kilencig, a hét hat napján dolgozó beosztással.

Néhányan otthagyták állásukat, és inkább hazamentek „főállású gyereknek”.

A szülői házban mosnak, takarítanak és főznek, kisegítik a szüleiket, akik cserébe fedezik legtöbb költségüket. Azok a fiatalok, akik ezt vállalják, a szüleik gondozása mellett, tovább folytatják tanulmányaikat és keresik a karrierépítési lehetőségeket. A másik irányzat, ami a túlterhelt dolgozóktól ered, a „tang ping” (magyarul kifekvés), azaz a robotolást egy lelassult életre cserélni. A kifejezés nyugaton „quiet quitting” néven terjedt el, és egyre többen csatlakoznak a mozgalomhoz, hangsúlyozva a túl sok munka és a karrierhajhászás káros hatásait az egészségre.

A kínai fiatalság, amely azzal a tudattal nőtt fel, hogy a tanulás és a diplomaszerzés kemény munkája meghozza majd a gyümölcsét, most legyőzötten és csapdába ejtve érzi magát. Annak ellenére, hogy régen az egyetemi oktatás az elit kiváltságai volt, az elmúlt tíz évben a felsőoktatásban tanulók aránya 30%-ról 59,6%-ra emelkedett, így csökkent a végzettségük értéke. A friss diplomások mellett a harmincasok sem szerencsések az úgynevezett „35-ös átoknak” köszönhetően, mely arra utal, hogy

a cégek nem szívesen vesznek fel 35 évesnél idősebb munkaerőt, mert a tapasztalatukért magasabb fizetést igényelhetnek.

A gazdaság stagnálása és a munkanélküliség meggyengítheti az eddig egyik legerősebb országnak tartott Kínát. Az érintett generáció jelentős része a közösségi médiában is felszólal, párbeszédet indít a nehéz helyzetről. Azonban a diplomás munkanélküliség nemcsak keleten probléma, a túlhajszolás pedig az Egyesült Államokban sem idegen kifejezés. Egyre inkább felszínre tör egy visszafogottabb életet kedvelő, a karrierizmustól eltávolodó életforma, ami akár csak egy trend erejéig is, de hatással lesz a jelenleg felnőttkorba érőkre.

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon