Alig néhány hete mutatta be Elon Musk vállalata az Optimus névre keresztelt mesterséges intelligenciával működő, teljesen emberszerű felépítéssel rendelkező, környezetével aktív interakcióra képes robotjait. A Tesla alapítójának kimondott célja, hogy hamarosan nagy számban robotok kapcsolódjanak be a vállalat gyártási folyamatainak munkájába, azonban az Optimust kifejezetten arra fejlesztik, hogy képes legyen az emberek mindennapi életébe integrálódni.
A Tesla az Optimus első prototípusát még 2022-ben mutatta be, amikor Elon Musk kijelentette, hogy a humanoid robot a „civilizáció alapvető átalakulása”, amely a „bőség jövőjéhez” járul hozzá, „ahol bármit megkaphatsz a termékek és a szolgáltatások terén, amit csak akarsz.” A Tesla mostani, 2024-es „We, Robot” eseményén az Optimus bemutatott típusait a közönség sorai között állították ki, így bárki interakcióba léphetett velük. Musk korábbi kijelentéseit kiegészítette azzal, hogy véleménye szerint ez minden idők legnagyobb terméke,
a robotok pedig idővel az átlagember számára is teljesen elérhető termékek lehetnek, így hozva el a két évvel korábban beharangozott „bőség korát”.
— Elon Musk (@elonmusk) October 11, 2024
Az Optimus valóban teljesen humanoid, két lábon jár, az emberi kézműködést hitelesen imitáló kezekkel végez tevékenységeket, képes teljesen önállóan irányt változtatni és felvenni különböző emberi pózokat, a chatbotokhoz hasonlóan, teljesen emberi módon képes kommunikálni és a Tesla új, robotikával vezérelt elektromos autóiból átvett technológiával magabiztosan képes tájékozódni környezetében. A bemutatóeseményen a robotok ajándékokat adtak át, táncoltak, italokat szolgáltak fel és kő-papír-ollót is játszottak a résztvevőkkel. Elon Musk szerint az új robot képes lesz bármit megtenni: lehet tanár, vigyázhat a gyerekeidre, sétáltathatja a kutyádat, nyírhatja a füvet, hozhatja a bevásárlást, egyszerűen csak a barátod lehet, felszolgálhat italokat. Bármit, amire csak gondolhatsz, megteheti.”
Az Optimusnak saját „agya”, vagy központi számítógépe van, amelyet egy képzett neurális hálózatot tartalmazó mesterséges intelligencia chip működtet. A robot a robotpilóta kamerái és érzékelői mellett olyan AI-technológiákra is támaszkodik, mint a mélytanulás és a számítógépes látás. Ezen kívül az Optimus vizuális navigációs rendszerrel is rendelkezik, amelyet teljesen betanított, végponttól végpontig működő neurális hálózatok irányítanak a közlekedésben. A rendszer természetes mozgási referenciák könyvtárával van feltöltve - lényegében a mérnökök emberi mozgásokat rögzítettek és ezeket a valós mozgásokhoz való alkalmazkodásra optimalizált mozgásadatokat képezték le az Optimusra. Mivel a Tesla robot ugyanazt az AI-rendszert használja, mint a vállalat járművei, képes megjegyezni a környezetet, így javítva a jövőbeli interakcióit. A Tesla később elismerte, hogy több alkalommal a robotok távműködtetésre támaszkodtak, hogy az új Optimus modell még lenyűgözőbb hatást tegyen.
Az esemény azonban így is elképesztő és példátlan technológiai áttörés, különösen azok után, hogy csupán néhány évvel ezelőtt, 2021-ben még egy robotnak öltözött táncossal jelentette be a vállalat a robotika-iparba való beszállását.
Az Optimus sikerét követően a tech-cég tulajdonosa olyan találgatásokba bocsátkozott egy nyilvános megjelenésen, hogy 20 éven belül akár több humanoid robot lehet majd, mint ember.
Elon Musk már korábban is érvelt azzal a robotok mellett, hogy a technológiai áttörés megoldhatja a munkaerőhiány problémáját. A Teslánál kettő robot már aktívan dolgozik a gyártási folyamatokban, bár arról nincs pontos információ, mi is a feladatuk. A tulajdonos azonban jövőre már több száz, a vállalatnak dolgozó robotot vízionál. A humanoid robotok fejlesztésével egyébként a Tesla nincs egyedül, számos vállalat dolgozik hasonló technológiákon, például a Figure AI, vagy a Toyota Research Institute is.
A mesterséges intelligencia jelenléte és használata egyre inkább a mindennapjaink részévé válik, az eredetileg 80-90-es években megkezdett felfedezések lassan az egyik legmeghatározóbb innovációvá növik ki magukat.
Azonban a rendkívüli gyorsasággal fejlődő technológia az általa kínált, korábban szinte elképzelhetetlen lehetőségek mellett komoly kihívásokat is tartogathat.
Idén októberben a fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia két úttörője, John Hopfield és Geoffrey Hinton kapta meg, azokért az alapvető felfedezésekért és találmányokért, amelyek lehetővé tették a mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást. Hinton, akit „a mesterséges intelligencia keresztapjaként” is emlegetnek, a díj kapcsán azonnal felhívta a figyelmet a technológia erejének veszélyeire.
A kanadai-angol tudós már korábban is hangot adott aggodalmainak, miután több évtizednyi közös munka után távozott a Google-tól. A jelenleg a Toronto Egyetem tanáraként dolgozó Hinton tavaly a CBS-nek adott interjújában arról beszélt, egy olyan időszak felé halad az emberiség, amikor nála intelligensebb dolgokkal rendelkezik és
nem elképzelhetetlen, hogy a mesterséges intelligencia egy nap átveszi majd a kontrollt.
A tudós arról is őszintén beszélt, hogy a technológia a gépek tanulása folyamán történő interakciókon keresztül, mintegy véletlen jött tulajdonképpen létre a ma ismert mesterséges intelligencia alapja. A technológia számos jelentős előnnyel is jár, különösen az egészségügy területén és a gyógyszeriparban, ahol már most kiterjedten alkalmazzák. Azonban hosszú távon a mesterséges intelligencia egyre sokrétűbb használata a munkaerőpiac teljes átalakulásához és munkanélküliséghez, illetve az emberi munkavégzés elértéktelenedéséhez is vezethet.
Hinton szerint a folyamatos, elképesztően gyors tanulási képességüknek és hihetetlen mértékű tudásuknak köszönhetően akár az is előfordulhat, hogy az ezzel a technológiával működő programok vagy robotok felülírják a saját kódjukat. Ezen kívül a kutató a mesterséges intelligencia és a robotika egy másik potenciális veszélyére is felhívta már több alkalommal a figyelmet, méghozzá
a robotok katonai alkalmazásának problémáira, amely beláthatatlan következményekhez vezethet.
Azért, hogy ezeket a lehetséges következményeket elkerüljük, Hilton szerint mielőbbi szabályozásokra lenne szükség a kormányok részéről a mesterséges intelligencia használatára és fejlesztésére vonatkozóan. Ezen kívül a nemzetközi atomegyezményekhez hasonló, széleskörű nemzetközi megállapodásokkal kellene biztosítani, hogy a technológiát a jövőben egyik ország sem fogja katonai célokra, az emberiség ellen használni.
Forrás: Brit kormány
A professzor tavalyi interjúsorozatával párhuzamosan a Deltapoll készített egy több országra kiterjedő felmérést az AI alkalmazásával és annak kockázataival kapcsolatosan, ahol kisebb különbségekkel, de minden résztvevő országban a többség támogatta a nagy teljesítményű mesterséges intelligencia alkalmazásának nemzetközi, független ellenőrzését. Tehát az új felfedezéseket, mint például az Opimust követő lelkesedés mellett azért
az óvatosság is jelen van a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan társadalomban.
A felmérés alapján igény és támogatás is lenne az AI szigorúbb, akár nemzetközi szintű szabályozására. Innen már a kormányzatokon és a meghatározó gazdasági szereplőkön, a többi között a Teslához, a Microsofthoz és Googlehez hasonló tech-vállalatokon múlik, mit lépnek az ügyben, merre dől el a mesterséges intelligencia és ezzel együtt akár az emberiség jövője.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
