Sikertelen közel-keleti diplomáciai körút, a szaúdi-amerikai viszony megromlása, csökkentett olajkitermelés, egekbe szökő árak – az elmúlt időszakban a többi között ezek a problémák roskadtak a Biden-kormányra, a félidős választások pedig hamarosan esedékesek lesznek. Szaúd-Arábia után az amerikai kormánynak új szövetségest kell keresnie, amely nemcsak az ország stabil olajellátását biztosítaná, hanem a demokraták választási eredményére is kedvező hatással lenne. Vajon ki lesz Amerika potenciális jelöltje és milyen áron köttetik meg a szövetség a két ország között?
Mint ahogy azt már előző cikkünkben is írtuk, az OPEC+ október 5-i döntésének következtében napi 2 millió hordónyi olajjal kevesebbet fog termelni az a 23 ország – kiegészülve Oroszországgal – amely a világ összes olajkészletének közel 40 százalékáért felelős. Szakértők szerint a csökkenés végül 2 millió hordónál kevesebb lesz, hatása viszont érezhető lesz a világpiacon.
A döntést Joe Biden sem hagyta szó nélkül, megjegyzéseinek, illetve korábbi megnyilvánulásainak következménye pedig rányomta bélyegét a szaúdi-amerikai kapcsolatokra, így az elnöknek új szövetségest kell keresnie, egy új fosszilis tüzelőanyag-forrást, amely segítene megfékezni a már így is az egekben lévő árakat.
A potenciális jelölt pedig nem más, mint a Nicolás Maduro vezette Venezuela.
Az amerikai-venezuelai kapcsolatoknak számos előzménye van, amelyek szinte mindegyike az olaj körül forgott. A 2019-es választásokat aztán Amerika illegitimnek deklarálta: az ország mindvégig az ellenzék, Juan Guaido pártját fogta, Maduro hatalomra jutásával pedig elsősorban a venezuelai olajra kiszabott szankciókkal próbált nyomást gyakorolni az elnökre, azonban komolyabb eredményt nem sikerült elérnie. (Bővebben a szankciókról itt olvashat)
Idén tavasszal Amerika tárgyalásokat folytatott a venezuelai kormánnyal és az ottani ellenzékkel is, annak érdekében, hogy elősegítsék a politikai kommunikációt Maduro és Guaidó pártjai között – számolt be róla a CNN és a National Review is. A tárgyalások eredménye egyrészről – az ellenzék javaslata alapján – a venezuelai olajra kivetett szankciók csökkentése lesz, elsősorban azért, hogy „elősegítsék azt, hogy a venezuelaiak demokratikus választások útján, saját maguk döntsenek jövőjükről.” Másrészről pedig
a legnagyobb Venezuelában működő amerikai olajvállat, a Chevron további zavartalan működése lenne a kitűzött cél.
Biden logikája a fentiek alapján mindenféleképpen az, a venezuelai rezsimre kiszabott szankciók csökkentésével elérné célját. Azonban a nagymértékű, Venezuelából irányuló illegális bevándorlásról sem szabad megfeledkeznünk:
az amerikai elnök tervei között szerepel ennek legalizálása, tekintettel a humanitárius vészhelyzetre és arra a tényre, hogy a lakosok ki elől menekülnek.
A migránsoknak nyújtott segítség nem feltétlenül jelentené a Washington és Caracas közötti kapcsolatok enyhülését, sokkal inkább Maduro rezsimének aláásását, megfosztva így az országot attól az emberi tőkétől, mely révén még hatalmát gyakorolni tudná – fogalmaz a National Review.
Hivatalos adatok szerint több mint 6,8 millió venezuelai kényszerült otthonát elhagyni a közelmúltban. Nagy többségük más latin-amerikai országban és a karibi térségben keresett menedéket. Azonban nagyszámban telepedtek le Észak-Amerikában is és az óceánt átszelve Spanyolországban is, elsősorban az ingatag dél-amerikai gazdasági helyzet miatt. A New York Times beszámolója alapján az idei évben mintegy 150 ezer venezuelai érkezett meg az USA déli határára, nagy többségük az Észak- és Dél-Amerikát összekötő Darién régión keresztül, épségüket kockáztatva egy jobb élet reményében. A jelenlegi amerikai vezetés ebben a helyzetben nehezen találja fel magát.
Az illegális bevándorlás mértéke ez évben meghaladta a 2 millió főt, a legtöbben pedig Venezuelából, Kubából és Nicaraguából érkeztek.
A helyzet súlyosságára többször is próbálták felhívni republikánus elöljárók a jelenlegi kormány figyelmét, például a bevándorlók Kamala Harris otthonához való buszoztatásával vagy az egyik legnépszerűbb üdülőhelyre, Martha’s Vineyardra való szállításával.
Az illegális bevándorlók száma 2020-2022 között
A migrációs helyzet fékezésére nemrég született meg egy bilaterális kiegyezés, mely szerint Washington 24 ezer venezuelainak nyújt menedéket az Egyesült Államokon belül, amennyiben légi útvonalon érkeznek, illetve rendelkeznek „amerikai támogatókkal.” A kiegyezés megtiltja, hogy a bevándorlók a mexikói határon keresztül próbáljanak meg az USA-ba belépni. Amennyiben mégis így tesznek, Mexikó kiutasíthatja őket területéről.
Mindeközben a feszültség egyre fokozódik az amerikai-mexikói határon, hiszen azt nem csak bevándorlók lépik át. Nemrégiben a The American Conservative és az El American is beszámolt arról, hogy
az El Tren de Aragua nevű bűszervezet tagjai megérkeztek Orlandóba és Floridába, ahol rövidesen le is telepedtek.
Visszatérve az olaj kérdésére, Biden azon terve, hogy venezuelai olajjal árassza el az amerikai piacot (különösen a félidős választások előtt, annak érdekében, hogy minél több demokratát csalogasson az urnák elé) már kudarcra van ígérve - hangsúlyozza Mateo Hayday. A kutató szerint a potenciális partnerország kevesebb olajat termel, mint amennyi a Keystone Pipeline XL csővezetéken Kanadából érkezhetett volna, ha annak építését az elnök nem állíttatja le. Jelenleg Biden igen keveset tehet az árak csökkentéséért. Az a tény pedig, hogy ellenségből szövetségest próbál faragni, igen kifogásolható tettnek minősül.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
