Németország, pontosabban a német gazdaság és annak szereplőinek Oroszországgal kialakított kapcsolatairól és befolyásáról értekezik Matthew Karnitschnig és Nette Nöstlinger a Politico európai kiadásában.
A lap kiemeli, hogy a háború előtt a két ország között igen élénk volt a kereskedelmi kapcsolat, amely a 60 milliárd eurós érték körül mozgott. Az orosz piacokon olyan meghatározó német vállalatok töltöttek be fontos szerepet, mint a Mercedes vagy a Siemens.
Az orosz piacokkal való szorosabb kapcsolatokért az 1950-es évek óta egy kevésbé ismert, ám annál befolyásosabb szervezet lobbizik: az úgynevezett Ost-Ausschuss, azaz a Kelet Bizottság.
Nevét és működését Németországon belül sem ismerik sokan, hisz legtöbbször a háttérben, zárt ajtók mögött munkálkodik. Tagjai azonban olyan meghatározó német vállalatokból származnak, mint a korábban említett Siemens, a gázkereskedelmi óriás Linde, vagy épp a vegyipari piacon megkerülhetetlen BASF. Maga a szervezet vagy bizottság, még a hidegháborús évek alatt is kereste a kereskedelmi lehetőséget a keleti blokk kommunista országaival. Az „áttörésre” azonban a Szovjetunió széteséséig és az orosz piacok liberalizációjáig várniuk kellett.
Ekkor azonban beindult az üzlet. Képzeljünk csak el egy 144 milliós, „szűz” piacot, amely területileg négyszer nagyobb, mint egész Európa!
Természetesen a német vállalatokat a profit hajtotta elsősorban, míg a berlini politikai elit őszintén hitt abban, hogy a gazdasági kapcsolatok elmélyítésével és a kölcsönös dependenciával el lehet érni azt, hogy Oroszország végül egy liberális demokrácia legyen. Így tehát megvolt a kellő gazdasági és politikai motiváció is, hogy szorosabbra fűzzék a viszonyt Berlin és Moszkva között.
2014-ben azonban komoly csapás érte a gazdasági kapcsolatokat. A Krím annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktus miatt a nyugat szankciókat vetett ki, amelyek a német vállalatokat is érintették. Ennek következtében pedig a feltörekvő kínai cégek léptek a németek helyébe az eurázsiai országban. A Kelet Bizottság természetesen nem értett egyet Oroszország büntetésével (és a profitjuk elvesztésével), így mindvégig a szankciók feloldása ellen lobbizott. A Bizottság 2016-ban megválasztott új elnöke szerint például Oroszországot ki kell emelni az izolációból, hisz a jelenlegi helyzet senkinek sem éri meg.
A német üzletember véleményében valószínűleg nagy szerepet játszott az is, hogy korábbi cége, a Linde épp ekkor írt alá egy 6 milliárd eurós szerződést a Gazprommal.
A szerzők megjegyzik, hogy a Kelet Bizottság nem csak Berlinben volt aktív. Második központjuk a bajor gazdaság szívében, Münchenben található. A nevükhöz fűződik például a nívós Müncheni Biztonsági Konferencia, amelyre szinte mindig nagy számú és magas rangú orosz delegáció érkezik. A lap szerint a konferencia szponzorai és a Bizottság annyira összefonódott az évek alatt, hogy mára már nehéz megkülönböztetni őket.
Ukrajna 2022-es inváziója után azonban úgy tűnik, hogy még a Bizottság álláspontja is megváltozott. A szerzők kiemelik, hogy a testület nyilvánosan is elítélte az inváziót, s mára már teljes mellszélességgel támogatja a nyugati szankciókat. Azonban miközben az ukrán zászló ott virít a Bizottság honlapján, prominens tagjai közül többen továbbra is kereskednek Oroszországgal, mintha mi sem történt volna. Hogy mennyire őszinte az álláspontjuk változása vagy mennyire csak egy PR akcióról van szó, az olvasóink fantáziájára bízzuk.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
