Blog

Nemzetközi törvényszék számoltathatja el a háborús bűnösöket

2022. november 30-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Oroszországi Föderáció felelősségre vonásának lehetőségeiről nyilatkozott. Eszerint a Bizottság úgy látja, hogy az ukrajnai invázió közvetlen felelőseinek elszámoltatására vagy egy multilaterális szerződésen alapuló különleges…

2022. november 30-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Oroszországi Föderáció felelősségre vonásának lehetőségeiről nyilatkozott. Eszerint a Bizottság úgy látja, hogy az ukrajnai invázió közvetlen felelőseinek elszámoltatására vagy egy multilaterális szerződésen alapuló különleges nemzetközi törvényszék, vagy a nemzetközi jogrendszerbe integrált eseti bíróság lenne a legalkalmasabb. A következőkben az elnöki nyilatkozat, valamint a felelősségre vonás jelentőségét elemezzük.


Ursula von der Leyen nyilatkozata a háború és az azt követő időszak egyik legnagyobb problémájára világított rá, azaz arra, hogy miként lehetséges a háborús bűnösöket – különösképp az orosz döntéshozókat – leghatékonyabban bíróság elé állítani. Korábban már írtunk az állandó, valamint a specializált bíróság közötti dilemmáról, valamint a lehetséges ellentétekről, azonban a Bizottsági álláspont körvonalazódásának apropóján érdemes összefoglalni annak általános jelentőségét.

A különleges törvényszékkel való felelősségre vonás nem ismeretlen a nemzetközi jog számára, amit számos történelmi példa igazol. Ilyen volt például a tokiói vagy a nürnbergi törvényszék, amelyek a második világháború japán, illetve német háborús bűnöseinek elszámoltatására hoztak létre. Ezen felül a ’90-es és a 2000-es években is számos alkalommal volt szükség hasonló bírói szerv felállítására: a legismertebbek a ruandai népirtás, illetve a jugoszláv háború törvényszékei.

A természetes személyek nemzetközi jogi felelősségre vonását végző intézményt, a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) az 1998-as római statútum hozta létre, azonban ez csak 2002-ben lépett hatályba a részes felek száma miatt. Ez a bírói szerv – a Nemzetközi Bírósággal szemben – személyek ellen indíthat eljárást az 5. cikk első bekezdése által meghatározott tényállásokban, amelyekbe beletartoznak a háborús bűncselekmények, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, valamint agresszió esetében, amely utóbbi Ukrajna ügyében kiemelkedően fontos.

Az ICC akkor járhat el (12. cikk), amennyiben az említett bűncselekmények elkövetője egy olyan ország állampolgára, amely a statútum részese, illetve hogyha egy részes állam területén követ el hasonló bűncselekményt. Ez a kitétel a Nemzetközi Bíróság esetében hosszas folyamatot vonhat maga után, hiszen Oroszország 2014 óta nem része a római statútumnak, ahogy Ukrajna sem, viszont utóbbi egyoldalú nyilatkozattal fogadta a bíróság joghatóságát saját államterületén, amelyet 2022-ben megerősített.

Mindezek figyelembevételével egy széles nemzetközi támogatást élvező különleges törvényszék elkerülhetővé tenné ezen joghatósági vitákat.

Az említett bírói szerv létrehozásához azonban elengedhetetlen a nemzetközi közösség hozzájárulása, amit korántsem egyszerű megszerezni. Ahogy Ursula von der Leyen említette, a felállítandó törvényszéknek az ENSZ támogatását kell élveznie. Ez általában azt jelenti – ahogy a jugoszláv, valamint a ruandai esetek is példázzák – hogy a Biztonsági Tanács határozatot hoz a bíróság létrehozásáról. Ez ebben az esetben kifejezetten problémás, hiszen Oroszország a BT állandó tagja, azaz gyakorlatilag vétójoggal rendelkezik. Erre megoldást jelenthet a kambodzsai népirtás okán alapított hibrid törvényszék esetének példája. 2003-ban Kambodzsa, valamint az ENSZ Közgyűlése bilaterális megállapodással egy olyan bírói szervet hozott létre, amely mind a kambodzsai, mind a nemzetközi jog normáit figyelembe vette a működés során, illetve kambodzsai és nemzetközi bírók közösen vettek részt az eljárásban. Ez irányadóként szolgálhat Ukrajna esetében is, hiszen a Közgyűlés biztosíthatja a szükséges nemzetközi támogatást.

A törvényszék felállítása geopolitikai szempontból is fontos a Nyugat számára, hiszen több aspektusból is segítheti a jelenlegi világrend fenntartását a kihívó hatalmakkal szemben.

Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a tény, hogy az orosz vezetők közvetlen bíróság elé állítása példaként szolgálhat azok számára, akik hasonlóra készülnek – ilyen például Kína Tajvan esetében. (Erről itt írtunk részletesebben.)

Másrészt egy működőképes nemzetközi törvényszék létrehozása biztosíthatja a bizonytalan államokat, hogy a Nyugat-vezette világrend jogrendje, illetve intézményei nem veszítették el a hatékonyságukat az orosz invázió kezdete után.

Összefoglalva tehát az Európai Bizottság álláspontja, miszerint érdemes egy Ukrajnára specializálódott nemzetközi törvényszéket felállítani, elindíthat egy olyan nemzetközi együttműködési folyamatot, amely elvezethet a háborús bűnösök felelősségre vonásához. Ezzel szemben ezt számos tényező és kihívás fogja hátráltatni.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Írta: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon