A háború kezdete után először az orosz csapatok Kijev alatti vereségét követően kerültek napvilágra hírek a megszállás alatt tartott területeken elkövetett súlyos bűncselekményekről. Tekintve, hogy ezen bizonyítékok háborús és emberiesség elleni bűntetteket támaszthatnak alá, nélkülözhetetlen, hogy nemzetközi bírói szervek is vizsgálják ezeket. David J. Scheffer (Council on Foreign Relations) értekezett a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint egy lehetséges nemzetközi törvényszék közötti együttműködésről.
Bár az első hírek a megszállt területeken történt bűncselekményekről már a tavasz során nyilvánosságra kerültek, orosz oldalról az egyik legfontosabb dokumentáció csak augusztus közepén jelent meg az orosz Istories-on. A 21 éves Daniil Frolkin részt vett a Kijev melletti Andriivka megszállásában, amely során kivégzett egy ukrán civilt.
Mindez azonban nem Frolkin egyéni esetéhez kötődik, hiszen egyre több riport készül az orosz megszállás alatt elkövetett bűncselekményekről. Ahogy az Európai Unió által készített térképen is látszik, ezek nem csupán a kijevi régióra koncentrálódtak.
Forrás: European Union in Ukraine Facebook oldal
A háborús bűncselekmények területi kiterjedésének méretei, valamint azok súlyossága felveti a kérdést, hogy mely bírói szerv tudna leghatékonyabban eljárni a tettesek felelősségre vonásában.
Egyrészt elképzelhető egy kizárólag Ukrajnával foglalkozó nemzetközi törvényszék felállítása, másrészt pedig a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények esetében eljáró Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálata is hatékony megoldás lehet. Scheffer szerint a leginkább célravezető ezen két szerv együttműködése lenne.
Az első terület, amelyen kifizetődő lenne a kooperáció az ICC, illetve a felállítandó törvényszék között, a közös vádlottak ügye. Tekintve, hogy a vádemelésnek az agressziót kitervelő, valamint arról döntést hozó magas rangú vezetőkre kell vonatkoznia, érdemes külön választani magát az agressziót, mint jogsértést, illetve a háborús bűncselekményeket. A Római Statútum (amely létrehozta a Nemzetközi Büntetőbíróságot) kimondja a „ne bis in idem” elvet, azaz a kétszeres eljárás tilalmát, amely tiltja, hogy az ICC eljárást folytasson olyan személy ellen, akit ugyanazért a bűntettért más bíróság már felelősségre vont. Kivéve, ha az „azt a célt szolgálta, hogy megvédjék az érintett személyt a Bíróság joghatósága alá tartozó bűntett miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól”. Annak érdekében, hogy minden felelőst bíróság elé tudjanak állítani, szükség lehet a törvényszék elsődleges eljárására, hiszen Scheffer szerint
amennyiben a törvényszék kizárólag az agresszió tényállását vizsgálta – és ehhez kapcsolódhatnak a Statútumba foglalt háborús bűncselekmények is – az ICC értelmezheti ezt úgy, hogy nem volt kielégítő az eljárás, így megindíthatja sajátját.
Ezen felül kifejezetten fontos a két bírói szerv közötti együttműködés területe. Ennek a szerződéses alátámasztása nem okoz különösebb problémát, amennyiben a törvényszék a megfelelő módon jön létre. Tekintve, hogy az az Ukrajna és az ENSZ közötti egyezmény által támogatott szervként jönne létre, az ICC-vel való kapcsolatok tekintetében az ENSZ és a Büntetőbíróság viszonyával kapcsolatos szerződés lenne mérvadó. Ezen dokumentum szoros kooperációt feltételez, hiszen az ICC számára hozzáférést kell biztosítani minden nyomozati anyaghoz. A közös munka előre mozdításának továbbá kritikus pontja a két szerv ügyészeinek partnersége.
Az utolsó terület, amely lényeges a felelősségre vonás szempontjából a bírói szervek finanszírozásának kérdése. Mivel
az ICC finanszírozása a részes államok által történik éves költségvetési terv alapján, ezért a törvényszék felállításával járó plusz kiadások vitát generálhatnak a felek között.
Lehetséges opciót jelenthet továbbá a törvényszék ENSZ-finanszírozása is, azonban ez komoly ellenállásba ütközhet nem csupán az agresszor Oroszország, de Kína részéről is. A harmadik lehetőség az önkéntes részvétel a költségek fedezésében, azonban így a törvényszék működése instabil lábakon állhat.
Minden szempontot figyelembe véve azonban kétségkívül fontos, hogy az ukrajnai háborús bűncselekmények felelőseit megfelelő eljárás során ítéljék el. Ennek feltétele, hogy a nemzetközi bírói szervek együttműködve dolgozzanak a bizonyítékok, illetve a vádlottak személyazonosságának feltárásán.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
