Blog

Népirtással vádolja Kínát az USA emberi jogi beszámolója

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2020-as emberi jogi beszámolója egyértelműen népirtásnak nevezete a Kína álta az ujgurok ellen elkövetett bűncselekményeket. A jelentés mindemellett Szaúd-Arábia, Mianmar és Venezuela kapcsán is aggodalmakat vetett fel.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2020-as emberi jogi beszámolója egyértelműen népirtásnak nevezete a Kína álta az ujgurok ellen elkövetett bűncselekményeket. A jelentés mindemellett Szaúd-Arábia, Mianmar és Venezuela kapcsán is aggodalmakat vetett fel.

„Tekintélyelvű államnak” nevezte Kínát éves jelentésében az amerikai külügyminisztérium, ugyanis több mint 1 millió ujgurt, illetve egyéb muszlim vallású embert vett őrizetbe Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen - írja a Financial Times. A dokumentum szerint a kínai állam súlyos visszaéléseket követett el az ujgurokkal szemben, ideértve a nemi erőszakot, kényszer-sterilizálást (menstruációs ciklus megállítása gyógyszerrel, fogamzásgátló spirál), abortuszokat, valamint a kínzást és a kényszermunkát.

A gyermekvállalási életkorban lévő férfiakat internáló táborokba vitték, hogy így akadályozzák meg az ujgur népesség növekedését.

A jelentés egy héttel azt követően jelent meg, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Kanada kínai tisztviselőkkel szembeni szankciókat vezetett be a hszincsiangi helyzet miatt. Az ujgurokkal kapcsolatos atrocitásokra ugyanis egyre nagyobb figyelem terelődött az utóbbi időben, különösen amiatt, hogy Peking a 2022-es téli olimpia megrendezésére készül.

Nem próbáljuk meg kontrollálni Kínát. Azonban fontos, hogy kiálljunk az alapvető emberi jogok és a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett

– mondta Anthony Blinken külügyminiszter, a jelentés keddi bemutatásakor.

Peking ugyanakkor tagadja az ujgurokkal kapcsolatos állításokat és bojkottra buzdított olyan külföldi vállalatokkal szemben, mint a H&M, amely kifejezte nemtetszését a kényszermunka alkalmazását illetően.

A beszámoló élesen kritizálta Kínát a tavalyi, Hong-Kong-i tüntetéseken történtő fellépése miatt is. A közlemény szerint ugyanis az állami rendvédelmi szervek brutálisan bántak a demokrácia párti tüntetőkkel, önkényesen tartóztattak le embereket, valamint korlátozták a média- és szólásszabadságot is.

A mianmari puccs ugyan nem szerepelt a jelentéseben, ugyanakkor említette a muszlim rohingya kisebbség „szélsőséges elnyomását és diszkriminációját”,

valamint az ország nyugati Rakhine államában a biztonsági erők által elkövetett állítólagos kínzásokat és szexuális erőszakot. „A katonaság által a civilek ellen elkövetett brutális támadások, köztük a közelmúltban történt gyilkosságok elítélendők” - fogalmazott Blinken a rohingyákkal kapcsolatban.

Szaúd-Arábiával kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium olyan beszámolókra hivatkozott, amelyek szerint Rijád törvénytelen gyilkosságokat rendelt el, ideértve a Kanadában tartózkodó volt magas rangú szaúdi hírszerző tiszt, Saad al-Dzabri meggyilkolására irányuló erőfeszítéseket. A külügyminisztérium hozzátette, hogy a szaúdi kormány nem kellőképpen büntette meg az elkövetőket az emberi jogi visszaélések miatt. 2018-ban az isztambuli konzulátuson Dzsamál Hasogdzsit meggyilkoló öt kormányügynök halálos ítéletét 20 év börtönre változtatták, melyről korábbi cikkünkben is beszámoltunk.

Szemlézte: Papp Lídia