Örményország miniszterelnöke kifejezte szándékát arra vonatkozólag, hogy országa jövőjét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén kívül képzeli.
Nikol Pashinyan, Örményország miniszterelnöke nemrég az örmény országgyűlés ülésén mondta azt, hogy kilépne az Oroszország által vezetett, hat egykori szovjet államot tömörítő biztonsági szövetségből. Pashinyan a parlamentben elmondta, hogy kormánya később dönt arról, mikor hagyják el a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (CSTO), amely Oroszországot, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt foglalja még magában.
Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való egyre mélyülő ellentét hatására Örményország korábban befagyasztotta részvételét a szövetségben, lemondta a közös katonai gyakorlatokban való részvételét és bojkottálta a CSTO csúcstalálkozóit.
#Armenia ???????? BREAKING: Pashinyan publicly stated for the first time his intention for Armenia to exit the #CSTO alliance.
— Thomas van Linge (@ThomasVLinge) June 12, 2024
When an opposition MP asked Pashinyan during a debate "if we don't like CSTO, why don't we leave?" Pashinyan replied "We will leave, when the time is right." pic.twitter.com/wXvgwb8liq
A parlamentben a miniszterelnök először mondta ki, hogy Örményország teljesen elhagyná a szervezetet.
Az orosz hatóságok a bejegyzés írásakor még nem kommentálták a fejleményeket.
Az Örményország és Oroszország közötti kapcsolatok egyre feszültebbé váltak, miután Azerbajdzsán szeptemberben villámhadjáratot indított a Hegyi-Karabah régió megszerzésére, véget vetve a harmincéves örmény etnikai szeparatista uralomnak. Az örmény hatóságok azzal vádolták az orosz békefenntartókat, akiket a 2020-as konfliktus után telepítettek Hegyi-Karabahba, hogy nem akadályozták meg Azerbajdzsán támadását. Moszkva visszautasította a vádakat, mondván csapatainak nem volt mandátumuk a beavatkozásra.
A szeptemberi eseményeket követően Örményország vezetése egyre markánsabb nyugati orientációt tanúsított döntéshozatalában és nyilatkozataiban.
A legjelentősebb ilyen döntés az volt, hogy Örményország csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, amely tavaly vád alá helyezte Putyint az ukrajnai orosz akciókkal kapcsolatos feltételezett háborús bűncselekményekben való felelőssége miatt.
Oroszország már korábban aggodalmát fejezte ki az örmény orientáció miatt, viszont igyekezett csökkenteni a különbségeket, ami a jelenlegi ukrajnai háború tükrében logikus lépésnek tűnhet.
Az örmény miniszterelnök szavai egy kifejezetten erős belpolitikai válság közepette érkeztek, hiszen jelentős demonstrációk zajlanak, amelyek a lemondását követelik. Ennek oka, hogy nemrég - egy békemegállapodás reményében - négy települést is átadtak Azerbajdzsán részére.
Örményország katonai ereje jelenleg nem képes Azerbajdzsán területi követeléseivel szemben kellő elrettentő erőt tanúsítani, ugyanis az azeri hadsereg az utóbbi években rengeteg fejlesztésen esett át és a legmodernebb dróntechnológiák is a rendelkezésükre állnak, amit a szeptemberi összecsapások idején demonstráltak is.
Ahogy az az ábrán látható, egészen más súlycsoportba tartozik a két szereplő védelmi költségvetése. Emiatt nem is meglepő, hogy Örményország a biztonságát sokáig a CSTO védernyője alatt képzelte el. A szeptemberi azeri akció azonban - annak minden politikai számításával együtt – rávilágított Örményország számára arra, hogy
Oroszország jelenleg nem érdekelt a Kaukázus status quo-jának megőrzésében, illetve semmiképp sem annyira, hogy túl nagy kockázatot vállaljon érte.
A következő néhány év meghatározó lesz a Kaukázus jövőjét illetően és ha Oroszország „nem szedi össze magát” akár az egész CSTO jövője veszélybe kerülhet. Elvégre a többi részes állam is járhat hasonlóan, mint Örményország. Azerbajdzsán kitűnően élt a kínálkozó lehetőséggel és egyesek szerint félő, hogy ezt a lehetőséget még mindig nyitottnak láthatja.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
