Oroszország londoni nagykövetsége több lépcsőben vette politikai támadás alá Boris Johnson és külügyminisztériuma viselkedését.
Az orosz nagykövetség több tweetben kritizálta a brit külügyet, melyekben az Oroszország elleni boszorkányüldözést hangoztatott. A vádak értelmében a brit külügyminiszter egy újabb hidegháború kirobbantásán munkálkodik azzal, hogy éket próbál verni Oroszország és az Egyesült Államok közé. A módszer egy összehasonlításon alapul, amely Johnsont rossz színben tünteti fel. Míg Margaret Thatchert az orosz-amerikai békülési folyamatában való szerepéért dicsőítette, addig Johnson ennek a folyamatnak a szöges ellentétéért küzd. Míg az egykori kormányfő több évtizedes szembenállást próbált felszámolni a béke jegyében, addig a mai brit külügyminiszter csupán évtizedes békét rúgna fel, és Oroszországot hibáztatja azért, mert az Egyesült Királyság fokozatosan kezdi elveszíteni az irányítást az európai kontinens eseményei felett.
Az orosz nagykövetség azonban nem érte be ennyivel. Spekulációkba kezdett, álszentséget kiáltott és párhuzamokat húzott a második világháborúval. Feltételezéseik szerint a brit kormány a Brexit újraszavazását fogja kezdeményezni arra hivatkozva, hogy annak orosz oldalról történő hackertámadását sejtik. Felhívták a figyelmet a brit külügy hipokrita megnyilvánulására, mely szerint Oroszország háborús bűnöket követ el Szíriában, holott az Egyesült Királyság volt az, amely Jemenben használt kazettás bombát adott el Szaúd-Arábiának. Emellett azt sem hagyták szó nélkül, hogy az Egyesült Királyság – a második világháborúhoz hasonlóan – ismételten Oroszországra hagyta, hogy elvégezze egy kvázi közös katonai akció oroszlánrészét. A vád szerint – miután nem bírt a náci Németországgal – szimplán kiszervezte azt a Szovjetuniónak, pont úgy, ahogy ma az ISIS és az an-Nusra Front elleni küzdelmet is Oroszországnak kell megvívnia.
Az orosz külügyminisztérium tweetjei nem sokkal Boris Johnson Egyesült Államokba tett látogatása után jelentek meg, ahol karakteresen kiállt amellett, hogy az orosz fél megbízhatatlan; valamint készek bármilyen trükköt bevetni a győzelem érdekében, példának okáért bizonyítottan befolyásolták az amerikai elnökválasztás kimenetelét.
Boris Johnson álláspontjának meghatározása azonban nem egyszerű feladat, mivel a brit parlament alsóházának tartott beszédében január 10-én még arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy nem szabad viselkedéséért eredendő gonoszként lefesteni vagy számonkérésként sarokba szorítani Oroszországot. A brit külügyminisztériumhoz közel álló források természetesen tagadták, hogy Johnsonnak második hidegháborús tervei lennének.
Szemlézte: Molnár Gergő
