Vlagyimir Putyin elnök Egységes Oroszország pártja kétharmados többséget szerzett az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésének alsóházában, a 450 fős Állami Dumában. Az eredmény alapján nem valószínű, hogy nagyobb változás lesz a politikai színtéren: az 1999 óta hatalmon lévő Putyin továbbra is pozícióban marad a következő 2024-es elnökválasztásig - olvashatjuk a Financial Times hasábjain.
Bár az eredmény megfelel a választások előtti közvélemény-kutatásoknak, az ellenzék támogatói és a Nyugat bizonyos országai csalással vádolják a Kremlt. Az orosz Golos független választási megfigyelő szerv - amelyet a múlt hónapban „külföldi ügynökséggé” nyilvánítottak az országban – azt közölte, hogy 4525 lehetséges szabálysértést rögzítettek a szavazóhelyiségekben. A tisztviselők ezzel szemben azt állítják, hogy mindösszesen nyolc szavazólap-hamisítási esetet találtak a 12 tartományban ami nem befolyásolhatta az eredményt. A részvételi arány körülbelül 45 százalék volt, az egyik legalacsonyabb az elmúlt években, ez pedig a cikk szerint széles körű apátiát jelez a társadalomban.
A 2016-os választásokon az Egységes Oroszország a szavazatok 54 százalékát kapta, ez most 50 százalék környékére csökkent.
A Kommunista Párt, amely a legnagyobb hivatalos ellenzéki párt - és egyben az egyetlen, amelyik az elmúlt években minden jelentős politikai kérdésekben felhívást intézett a Kremlhez -, a szavazatok csaknem 20 százalékát nyerte el, ez majdnem a duplája a 2016-os eredményének.
Bár a 68 éves elnök sokkal népszerűbb, mint a pártja, a szupertöbbség fenntartása döntő fontosságú lesz a Kreml számára, hogy folytathassa azt az ütemtervet, amit a tavaly kiadott alkotmányos reformokkal alapoztak meg. Ezzel ugyanis meghosszabbítják Putyin elnökségének lehetőségét 2036-ig.
A kampányban az egyik leghangosabb ellenzéki – nem meglepő módon - Alekszej Navalnij volt, akinek a támogatói ,,okos szavazás” kampányt indítottak, bátorítva az ellenzéki érzetű szavazókat, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltekre - a legtöbb esetben a kommunistákra - szavazzanak körzetükben.
Az ennek eszközéül szolgáló, Navalnij elnevezésű applikációjuk azonban eltűnt az App Store és a Google Play áruház kínálatából a regionális választások első napjára.
Ehhez hozzájárult, hogy az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) augusztus 20-án felszólított több IT-céget is, hogy ne avatkozzanak bele a választásokba. Miután ennek nem tettek eleget, a külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, és „kategorikusan elfogadhatatlannak” minősítette az orosz belügyekbe való beavatkozást. Ezek után a Google és az Apple végül eltávolították online felületeikről az alkalmazást.
A börtönbüntetését töltő Navalnij felháborodott a hírek hallatán, és az Egyesült Államok technológiai óriásait azzal vádolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök cinkosai, amiért levették kínálatukból a kormányellenes szavazási alkalmazást. Ez persze az egyik olvasat, a másik pedig az, hogy az alkalmazás ,,forgalmazása” az orosz szuverenitás megsértése volt.
Szemlézte: Spiesz Bianka
